Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

130 Hiteljogi Döntvénytár. tői elállása az általános magánjogi szabályok irányadóul vétele mellett is jogos. A Magyar Néprajzi Társaság visszalépésének a szerződésre kihatását ugyan ezidőszerint nem lehet elbírálni, Mert : habár a vállalkozási szerződés egész tartalmának egybevetéséből kitűnőleg annak lényeges feltétele volt, hogy az alperessel szemben jogosított és kötelezett szerződő félként nem tekinthető Magyar Néprajzi Társaság a filmelőadások megrendezésénél a szellemi irányítás céljából a vállalkozó felperes mellett közreműködjék, ami ennek a társaságnak az 1927. január 23-án kelt nem vitás levél helyes értelmezése szerint bekövetkezett visszalépése folytán meghiúsult, azonban az alsóbíróságok nem vették fel a felperes által azon tényállításra nézve felajánlott bizonyítást, hogy egyenesen a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter hívta fel a Magyar Néprajzi Társaságot a visszalépésre. Márpedig, ha felperesnek ez az előadása valónak bizonyulna, előtérbe lépne annak a jogszabálynak az alkalmazása, hogy a feltétel meghiúsítására nem hivatkozhatik az a fél, aki azt csalárdul maga okozta. Hasonlóképpen alkalmatlan a per eddigi anyaga annak az eldöntésére, vájjon a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter elállására jogos ok-e az, hogy a felperes (alapítója) még a részvénytársaság bejegyzése, sőt az alakuló közgyűlésnek magatartása előtt (1927. június 1-én) körlevélben hívta fel az iskolák igazgatóit a beléptidíjaknak a tanulóifjúságtól beszedésére és csekklapon való beküldésére, nem várva be azt, hogy ebben az irányban maga a miniszter hivatalos úton intézkedjék. Noha ugyanis a filmelőadások rendezéséért kikötött ellenérték beszolgáltatását a felperes jogosan csak a vele szerződő m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter útján követelhette és ezt is csupán a megalakulása (a cégjegyzékbe bevezetése) után, mert az alapító által a részvénytársaság nevében kötött vállalkozási szerződés hatálya a részvénytársaság megalakulásának, mint felfüggesztő feltételnek teljesülésével állhat be, a felperesnek körlevelei tehát szerződésellenesek voltak, az alsóbíróságok nem folytatták le a felperes által arra nézve felajánlott tanubizonyítást, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a perben kifogásolt körlevelek szétküldésének ismeretében kijelentette a felperes egyik igazgatósági tagjának, hogy a vállalkozási szerződést nem bontja fel és a tanügyi igazgatóságokhoz haladéktalanul kiadja a szerződés 24. pontjában jelzett végrehajtási rendelkezését, ami pedig lemondás volna a körlevélszétküldésnek elállási okul való érvényesítéséről. Helyesen minősítette azonban a fellebbezési bíróság jogos oknak a szerződés miniszteri felbontására azt, hogy a felperesi részvénytársaság alapítója, majd főrészvényese és igaz-