Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)
Hiteljogi Döntvénytár. légyen. Ámde a bejegyzett ós ennek folytán a forgalmi életben jóhiszemű harmadik személyekkel jogviszonyba került részvénytársaság az alaptőke 30 °/0-os befizetésének később (a bejegyzést követőleg) kiderült elmulasztása és az utólagos pótlás elmaradása dacára sem eshetik ki a már fennálló jogviszonyaiból másként, mint azoknak lebonyolításával. A szóbanlevő hiány miatt törvényesen megalakultnak nem vehető részvénytársaság semmisségének következménye tehát csak a felszámolás lehet, melyet valamely érdekeltnek erre irányuló keresete folytán a perbíróság ítélettel, vagy (ha a tényállás kellően tisztázva van) hivatalból maga a cégbíróság is, a 68,300/1914. M. E. számú rendelet 32. §-ában engedett jogánál fogva, elrendelhet. A hivatkozott rendelet 32. § utolsó bekezdése ugyan általánosságban arra jogosítja a cégbíróságot, hogy a törvényellenes bejegyzéseket törölje. Ennek azonban a kérdéses esetben a kifejtettek szem előtt tartásával csak az lehet a helyes értelme, hogy a részvénytársaságnak a cégjegyzékből törlése a felszámoltatás közbeiktatásával vitessék keresztül. Mindebből szükségkép folyik, hogy az alaptőke 30 %-os befizetésének elmulasztása miatt nem lehet megtagadni a bejegyzett részvénytársaságtól azt a jogot, hogy követelését perúton érvényesíthesse : a perben félként szerepeljen, hanem el kell ismerni a perbeli jogképességét. Az irányadó tényállás szerint ,a felperes, továbbá a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter közt 1927. január havában lényegileg oly értelmű szerződés jött létre, mely szerint a rendszeresített oktató filmelőadásokat az 1927/28. iskolai évvel kezdődőleg öt évre kizárólagos joggal a felperes rendezi és azért őt fogják illetni a tanulóifjúságtól a beiratások alkalmával az egész tanévre előre hivatalos úton beszedendő beléptidíjak. Munkával elérhető eredménynek (filmelőadásoknak) meghatározott ellenérték fejében való létrehozása kimeríti a vállalkozási szerződés tényelemeit. A szerződésnek fellebbezési bírósági ilyen minősítése tehát megfelel az anyagi jognak. Az pedig, hogy közhatóság valamely magánjogi szerződés útján közérdekű célt kíván megvalósítani, nem befolyásolja az illető szerződésre vonatkozó magánjogi szabályok alkalmazását. Sérti tehát az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter olyan okok alapján is elállhat a filmoktatás megvalósítása érdekében felperessel kötött vállalkozási szerződésétől, melyek az általános magánjogi szabályok értelmében a szerződés egyoldalú felbontására az egyik felet még föl nem jogosítanák. Ámde a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a vállalkozási szerződésHiteljogi Döntvénytár. XXIV. 9