Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

128 Hitel jogi Döntvénytár. Alperes azonban ilyen felhívást nem intézett a felpereshez, hanem őt a szolgálatból azonnali hatállyal elbocsátotta. Az el­bocsátással pedig az alperes a szolgálati viszonyt megszüntet­vén, az elbocsájtásról vett értesítés után a felperes újból szolgá­lattételre jelentkezni már nem volt köteles. Alperes azonban abban is kötelességszegést lát, hogy a fel­peres az alperest ért veszteségek miatt felperes ellen folytatott vizsgálat közben távozott szabadságra. Eltekintve attól, hogy a Pénzintézeti Központ a különböző veszteségek okai tekinte­tében az alperes ellen és nem személy szerint felperes ellen foly­tatott vizsgálatot, tény az, hogy a Pénzintézeti Központ által felhozott vádpontokra az első választ, az alperes utasítására, a felperes megadta, míg a második válasszal késedelmeskedett. A szabadságra való távozás mégsem minősíthető a kötelesség­teljesítés makacs megtagadásának (94. §), sem az alperes bizal­mával való olyan visszaélésnek, mely az üzlet érdekeit veszé­lyeztette [94. § <7j],mert a jelentést a felperes a szabadságáról való visszatérése után is megtehette volna s az alperes nem kí­vánta, hogy a felperes ezt a jelentést még a szabadságratávo­zása előtt elkészítse. A részvénytársasági alaptőke 121. 30 °/o-os befizetésének elmulasztása miatt sem­mis, de jóhiszemű harmadik személyekkel jogviszonyba került részvénytársaságnak törlése csak felszámolás közbe­iktatásával eszközölhető. Ez a mulasztás és a befizetésre vonatkozó hamis adatoknak a cégbírósághoz beterjesztése okul szolgálhat a részvénytársasággal kötött vállalkozási szerződés felbontására. (Kúria 1931. szept. 24. P. IV. 1942/1930. sz.) Indokok : A felperesi részvénytársaság perbeli jogképessé­gének a Pp. 180. § második bekezdés 6. pontja és utolsó bekez­dése, 505. § második bekezdés első pontja, továbbá 540. §-a értelmében az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe­veendő hiányát nem állapítja meg az alperes által felhozott az a körülmény, ha a felperes 150,000 pengő készpénzbeli alap­tőkéjének 30 0/o_a nem ^o\jt be. Igaz ugyan, hogy a K. T. 149. § első pontjának és 159. § első bekezdés harmadik pontjá­nak egybevetett értelme szerint ahhoz, hogy a részvénytársaság érvényesen megalakultnak legyen tekinthető, az is szükséges, hogy az alaptőkére a részvényesek legalább 30 °/0-ot befizettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom