Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

122 Hiteljogi Döntvénytár. elhárítását célozza, alkalmazása a késedelmi kárra. Ha a vevő az árut a kikötött teljesítési időben a teljesítés helyén megvehette volna, az ekkép elhárítható s az utóbb megtörtént szállítás ellenére felmerült késedelmi kárt sem követelhetné. (L. a «Fedezési kényszeréről általában : Jogt. Közi. 1925.129. o.) Az 1928 : XII. tc. 14. §-ának 114. harmadik bekezdésében megkívánt jogfenntartással egy jelentőségű a hitelezőnek az a kijelentése, hogy a rohamos koronaromlásra tekintettel a törlesztést névértékben elszámolni nem hajlandó. (Kúria 1931. szept. 18. P. IV. 2619/1930. sz.) Az 1912 : LXIII. tc. 16. §-a 115. megadta a kormánynak a felhatalmazást magánjogi követelések érvényesítése anyagi jogi feltételeinek megállapítására. (Kúria 1931. szept. 22. P. II. 6864/1929. sz.) Indokok : Az 1922 : XVII. tc. 6. §-ának harmadik bekezdésében a m. kir. kormány törvényhozási felhatalmazást nyert, hogy a békeszerződés rendelkezései következtében előállott helyzet rendezése céljából szükséges intézkedéseket a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényekben foglalt felhatalmazások körében rendelettel állapíthassa meg. Ezen felhatalmazás alapján adta ki a m. kir. kormány a 3730/1928. M. E. számú rendeletét a Csanádi Egyesült Vasutak r.-t. elsőrendű alperes vasúti vonalait illetően Romániával kötött megegyezés életbeléptetésére és az ezzel kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozólag. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. tc. 16. §-a pedig megadta a kormánynak a felhatalmazást arra nézve, hogy a magánjogi követelések érvényesítése tekintetében a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapíthasson meg. Ez a felhatalmazás annak helyes értelmezése szerint a magánjogi követelések érvényesítésének nem csupán perjogi módozatai, avagy időbeli korlátozása szabályozására adott jogot, hanem a magánjogi követelések érvényesítésének anyagi-jogi feltételei újabb megszabására is. A kormány tehát a magánjogi követelések érvényesítését olyan anyagi-jogi feltételektől is függővé tehette, amelyeket az általános magánjogi szabályok rendes körülmények között meg nem kívántak. A m. kir. kormány tehát, amidőn 3730/1928. M. E. számú rendeletében az elsőrendű alperes vasútnál fennállott szolgálati viszonyból kifolyóan a Szeged-csanádi vasút r -t. másodrendű alperes ellen támasztható magánjogi igények érvényesítésének anyagi feltételeit meghatározta, törvényes felhatalmazás körén belül maradt, következéskép e rendelet mint törvényszerű feltétlenül kötelező. Nem hivatkozhat a felperes sikerrel az 1879 : XL. tc. 7—10. §-aira, mert ezek a törvényszakaszok csak valamely cselekményt kihágássá minősítő miniszteri rendeletekre és a törvényhatóságok, törvényhatósági joggal felruházott városok és rendezett tanácsú városok által kiadott hasonló tárgyú szabályrendeletekre vonatkoznak. Annak különben sincs törvényes akadálya, hogy valamely törvényerejű rendelet intézkedései visszaható erővel ruháztassanak fel. = Ugyanígy : K. 1931. szept. 22. P. II. 6865/1929. és P. II. 7060/1929.