Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

92 Hiteljogi Döntvénytár. kor, a felperes őt kamattal terhelte és a kamatot tőkésítve, ezen követelését a kereset beadásától járó késedelmi kamatokkal együtt peresítette. —- A Kúria a címben foglalt álláspont alapján megítéli a kamatot mint tőkét s ez után a kereset beadása óta járó kamatot. (Kúria 1931. jún. 2. P. VII. 2552/1930. sz.) Kereskedelmi szokás. 80. Ha van olyan kereskedelmi szokás, amely szerint az ingatlanközvetítő ipar terén az ügyleteknek közvetítéséből származó keresménynek két alkusz között való megosztására irányuló megállapodás csak bizonyos időtartamra terjed, úgy ez a szokás irányadó, ha a felek eltérően nem állapodtak meg. A felperes és az alperes — mindketten alkuszok — abban állapodtak meg, hogy névszerint megnevezett megbízóik részére közvetítendő telekeladásokból származó keresményüket meg fogják osztani. Felperes egy az alperes által közvetített ilyen ügylet után járó alkuszdíj felét követeli. Az alperes a többi között azzal is védekezik, hogy van olyan szokás, amely szerint a peresfelek közt lévő megállapodás eltérő kikötés hiányában bizonyos meghatározott ideig marad csak érvényben, amely időtartam már lejárt volt akkor, amikor alperes a szóbanforgó ügyletet közvetítette. — A Kúria a keresetet elutasító fellebbezési bírósági ítéletet feloldja. (Kúria 1931. jún. 11. P. VII. 57/1931. sz.) Indokok : Alaposan támadják az alperesek a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, amelynek értelmében ha volna is oly jogszokás, amely a felek szerződésével azonos természetű szerződések időbeli hatályát korlátozza, a peresfelek jogviszonyában ez a szokás csak akkor érvényesülhetne, ha a felek jogviszonyuk rendezésénél azt irányadóul elfogadták volna. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves, mert a kereskedelmi vagy más azonos természetű szokás nem csupán akkor érvényesülhet, ha a felek annak alávetették magukatr hanem az ily szokás minden olyan esetben irányadó, amidőn a felek nem a szokástól eltérően rendezték jogviszonyukat. Az adott esetben a felek nem határozták meg, hogy az a megállapodás, amelynek értelmében a felperes a G. részvénytársaság, az alperesek pedig a báró S. L. részére a jövőben történő közvetítésekből járó alkuszdíjat megosztani tartoznak egymás között, mennyi időre kötelező. Következésképpen, ha van az ingatlanközvetítőipar terén a folytonos alkalmazásban megnyilatkozó olyan szokás, amely szerint a peresfelek szerződésével azonos természetű szerződés joghatálya ellenkező kikötés hiánya esetében csak bizonyos időtartamra terjed és ez az