Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 91 A kereset alapjául szolgáló baleset biztosítási kötvény értelmében 19:27. •évi május hó 6. napján esedékessé vált harmadik évi biztosítási díjat a felperes nem fizetvén mea, az alperes őt az 1927. évi július hó 23-án feladott levéllel az 1927 : X. tc. 5. §-ában foglalt határozmányokra való figyelmeztetéssel a díjnak 30 nap alatt leendő megfizetésére felhívta. A felperes a díjat sem a 30 napon, sem azt követő további 60 napon belül nem fizette meg, de viszont az alperes sem érvényesítette díjkövetelését bírói úton. A kérdés az, hogy ezekre tekintettel a 30 napon túl, de a további 60 napon belül bekövetkezett baleset időpontjában a biztosítási szerződés érvényben állott-e? — A fellebbezési bíróság elutasító ítéletét a Kúria feloldja. (Kúria 1931. jún. 12. P. VII. 59/1931. sz.) Indokok : Nyilván téves a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a díjkövetelésnek a további 60 nap alatt nem •érvényesítése esetén a szerződés a 30 napi határidő utolsó napjával tekintendő megszűntnek azért, mert a szakasz második bekezdésében említett határidő alatt nem a 60 napos, hanem a 30 napos határidő értendő. Eltekintve ugyanis attól, hogy a «további 60 nap» fogalmilag is határidőt jelent, a bekezdésnek utolsó mondata maga is határidőnek nevezi a 60 napot, s így nem lehet kétséges, hogy amikor a szakasz harmadik bekezdése úgy rendelkezik, hogy «ha a biztosító díjkövetelését az utólagos teljesítésre engedett határidő eltelte után további 60 nap alatt bírói úton nem érvényesít, a szerződést e határidő utolsó napjával megszűntnek kell tekinteni», akkor az «e határidő» alatt nem az utólagos teljesítésre engedett 30 napi, hanem az ezt követő 60 napi határidőt érti, amiből folyólag a szerződés ezalatt a 60 nap alatt mindaddig fennállónak tekintendő, amíg azt az alperes ezen a határidőn belül rögtöni hatállyal kifejezetten fel nem mondja. Ezek szerint a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel utasította el a felperest abból az okból, hogy a biztosítási szerződés •a baleset időpontjában már megszűnt. Az ügy azonban érdemben eldönthető nem volt, mert a fellebbezési bíróság az alperes egyéb védekezése, többek közt elévülési kifogása tekintetében tényállást nem állapított meg. Ennélfogva a fellebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani. Kamat. 79. A hitelező a keresetindítás előtt fizetendő kamatokat a keresetben tőkésítve számíthatja fel adósa ellenében és e tartozás után a keresetindítástól számítva késedelmi kamat fizetését követelheti. A felperes által alperesnek szállított áruk vételára a számlázástól számított 30 napon belül volt fizetendő. Az alperes nem fizetvén az esedékesség-