Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. S9 ülés, az 1930. április 3-i végrehajtóbizottsági ülés jegyzőkönyvi kivonata igazolja, hogy az alakuló közgyűlés a plénum elnökét, két alelnökét, valamint a végrehajtóbizottság tagjait megválasztotta és a szövetség működését megkezdette. Az alperes felülvizsgálati panasza az, hogy a D.-gyárosok Országos Szövetsége cím csupán gyűjtőfogalom, amely semmi tényleges állapotot nem foglal magában. A jegyzőkönyvet aláíró gyárosok egymás között bizonyos cél elérése — a közös üzletszerzés, a termelés és központi értékesítés egységes irányítása — okából megállapodást kötöttek ugyan, de nem kívántak sem egyesületet, sem polgári szervezetet, sem jogi személyt létesíteni, hanem minden aláíró jogi, illetve természetes személyiségét és így perképesség tekintetében való önállóságát teljes mértékben megtartotta. A szövetség külső képviseleti szervvel nem bír, az ellene esetleg hozandó ítéletet végrehajtani nem lehet, mert nem létezik ; az egy évre tervezett megállapodás hatályát különben is már elvesztette, az alperesnek tehát perképessége nincsen. — A Kúria a panaszt elutasítja. (Kúria 1931. jún. 11. P. IV. 520/1931. sz.) Indokok : Valamely árura vonatkozóan a termelés, a forgalom vagy áralakulás tekintetében, vagy egyébként a gazdasági versenyt korlátozó, esetleg másmódon szabályozó kötelezettséget alapító jogviszony, az ú. n. kartellmegállapodás jogi formája nem lévén önálló (sui generis) jogügyletként szabályozva, az ilytartalmú megállapodásra lépő felek jogviszonyuk szabályozásánál a kereskedelmi törvényben meghatározott kereskedelmi társaságokra vagy az általános magánjognak, a személyegyesületekre vagy a kötelmi jognak a magánjogi társaságokra vonatkozó jogi formáit, illetve a kötelmi jognak a (névtelen) szerződésekre vonatkozó általános tételeit szabadon választhatják. Az alperes-szövetség tagjainak idevonatkozó akaratát vizsgálva, a kir. Kúria is helyesnek találta és elfogadta a fellebbezési bíróságnak azt a megállapítását, hogy a szövetség tagjai az egyezményben kitűzött közös célok megvalósítására a magánjogi egyesület jogi formáját választották és valósították meg. Az A) alatti okiratot aláíró felek megállapodása ugyaris annak fent ismertetett tartalma szerint nem egyszerű kötelmi jogi szerzó'dés, amely csupán a szerződő feleknek egymással szemben fennálló joga és kötelezettsége meghatározására irányul, hanem abban a szerződő felek arra társulnak, hogy a meghatározott közös cél megvalósításában közösen közreműködnek. Ennek a társulásnak pedig — a kereskedelmi törvény rendelkezéseitől eltekintve — a magánjogban két főalakja van. Az egyik a magánjogi társaság, amelynek jogi kapcsolata az összműködésre szerződő felek jogi önállóságát változatlanul fenntartja, tehát annak helyébe új jogalanyt nem alkot, hanem a jogok és kötelezettségek alanyai továbbra is maguk a társtagok.