Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

62 Hiteljogi Döntvénytár. Ezenkívül pedig az alperes terhére ugyancsak a versenytársakhoz való viszonylatban magatartásának a tvt. 2. § 2. bekezdésébe ütköző volta is megállapítandó, minthogy a hangzatos «ingyen»-hirdetésen sarkalló eljárása rendjén kiadmánya kelendőségének fokozása végett a valóságnak látszólag megfelelő adatokat úgy híresztel, hogy azoknak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmét lehessen tulajdonítani; különösen pedig abban az értelemben, hogy a vevőknek magához csődítése végett a valóságos üzleti célja tekintetében megtévesztésre alkalmas, káprázatba ejtő «ingyen»-jelszónak a közzétett hirdetéseiben kizárólagosan való hangoztatása ellenére, valóságos üzleti célja tekintetében, megtévesztésre alkalmas, káprázatba ejtő «ingyen»-jelszónak a közzétett hirdetéseiben kizárólagosan való hangoztatása ellenére valóságos üzleti célja nem a közölt módozatok mellett való «ingyen»-szolgáltatás, hanem az csak annak a valódi •— őszinte megnyilvánulása esetében egyébként a jóerkölcsökkel ellentébe sem jutó — célnak elleplezésére szolgál, hogy az ily úton magához csődített érdeklődök tömegéből az «ingyen» jelentkezetteket fokozatosan a haszonhajtó kiadmányaira való kötelező közvetetlen megrendelésre bírja reá. Azon az állásponton, hogy a hirdetés tvt. rendelkezéseibe ütközik már annálfogva, hogy a hirdetésben foglaltak az elérni kívánt célnak csak elleplezésére szolgálnak, nem változtat az sem, ha a jelentkező félnek a hirdetésszelvény beküldése után is fennmarad a szabad elhatározási joga és lehetősége abban a tekintetben, hogy az ingyenhez való elismert jogához ragaszkodik-e vagy az «ingyen»-jelszó tovább is hangoztatásával, de mégis ellenértékért ajánlott és az «ingyen»-kiadás rovására fennen dicsért díszkiadást rendeli-e meg tudatosan (ámde, mint a fentebb kimutatottak szerint e kötelező megrendelésbe az illető akaratlanul is belesodródhatok a kívánt módozat megjelölése puszta elmulasztásával), avagy végül kedvét vesztve és magát az ingyenre jelentkező szelvény beküldése révén keletkezett lekötöttségi érzetből kiragadva, egyáltalán eláll a fennen hirdetett «ingyen»-alkalom igénybevételétől. Ez ugyanis a versenyzés szempontjából nem döntő, hanem az a lényeges, hogy a hangzatos, mindent legyűrő, «ingyen»-jelszó segítségével az érdeklődők tömegének címéhez jutva, az alperes által felülvizsgálati kérelméhez csatolt kitöltött ingyenjegy csomóból is kitűnően tömegesen jut kötelezően aláírt megrendelésekhez, melyek haszonhajtó és semmikép ingyenesnek nem tekinthető kiadmányára vonatkoznak és ezzel az őszint eséggel szöges ellen tétben álló s így semmikép a törvény által megkövetelt üzleti tisztesség keretébe nem férő módszerével elérni az ingyen