Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
Hiteljogi Döntvénytár. 63 hirdetett kiadmánya helyett a díszkiadásának elterjedését és nagy forgalmát, amivel egyúttal aláaknázza, szinte lehetetlenné teszi az üzleti versenyt s ezzel jogellenesen károsítja a versenyvállalatokat, mert ellenállhatatlan «ingyen»-hirdetésével elvonja a vevőkört a versenykiadmányoktól, sőt általában is elvonja a más könyvkiadó- és könyvkereskedő-vállalatoktól a vevőkört, mivel azokhoz az «ingyennek» bár hamis, de hangzatos hirdetése hiányában nem csődülnek az érdeklődők és mivel az alperes üzleti tisztesség korlátai közt utánozhatatlan nagy propagandájával szerzett ügyletekkel általában is erősen csökkenti a könyvvásárlók amúgy is korlátolt körének könyvszerzési készségét és letarolja a piacot. Mindezekre tekintettel, az alperesnek a tvt. rendelkezéseibe ütköző és a módszere megszerkesztésében megnyilvánuló gondosságra tekintettel, nyilván szándékos magatartása abbanhagyására kötelező és a kártérítési felelőssége megállapítására vonatkozó döntést támadó panaszai el voltak utasítandók. De a fentkifejtettekkel még el nem bíráltnak jelentkező alperesi panaszok sem voltak alaposaknak felismerhetők. Ugyanis az elfoglalt álláspont szerint nem is annyira az alperesi magatartás egyes mozzanatai, az azokban foglalt egyes kifejezések és kijelentések önmagukban, hanem egész magatartása a sorozatos mozzanatok összefüggésükben nyújtanak főleg alapot az alperes versenyző üzleti eljárása törvénybe ütköző voltának megállapítására ; tehát a fellebbezési bíróságnak az az eljárása sem jogszabálysértő, hogy noha a teljes tényállás kellő kiderítése hiányában magukban az újsághirdetésekben nem látott törvénysértő tartalmat, azok abbanhagy^sát mégis elrendelte, nem pedig azért , mert azoktól, mint az egészben az üzleti tisztességbe ütköző eljárás alapvető, a vevők becsődítésére csalétkül szolgáló mozzanatától mégis okszerűen tilthatta el az alperest. És az akként szövegezett rendelkezés sem okozhat bizonytalanságot, hogy az alperest nemcsak az ezúttal kifogásolt, hanem az azokhoz hasonlószövegű «ingyen»-feliratú hirdetések közzétételének, valamint a csatolt vagy azokhoz hasonló szövegű «ingyenjegyek» terjesztésének abbanhagyására kötelezte, mert a pusztán ingyent hirdető, de a díszkiadásra megrendelésszerzést célzó hirdetések nemcsak a peres szövegezésben, hanem bármily hasonló értelmű tartalommal is a tvt. rendelkezéseibe ütköznek és mert az alperes beismerése szerint egész legsajátabb üzleti elgondolása és rendszere a kifogásoltaknak megfelelő hirdetéseken és a kapcsolatos fokozatos mozzanatokon alapulván, e módszerének, mint a tvt. rendelkezéseibe ütköző eljárásnak