Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
Hiteljogi Döntvénytár. 49 az eljárás folyamán végzett hatályos jogcselekményei meg nem támadhatók. A tényállásból kétségtelen az, hogy az adós teljesítése az egyesség értelmében végzett jogcselekmény volt. Az adós teljesítését tehát a fellebbezési bíróság az anyagi jog szabályainak megfelelően minősítette az egyesség értelmében végzett jogcselekménynek s helyesen döntött akként, hogy e jogcselekménynek a csődhitelezőkkel szemben való hatálya az egyességi eljárás befejezése után nyitott csődben az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 94. §-ának 1. bekezdésében foglalt jogszabály alapján bírálandó el. A Cst. 29. §-a alapján gyakorolt megtámadásnak nem szolgál elég alapjául az, ha a fizetések megszüntetése s a másik félnek erről a körülményről vagy pedig arról való tudomása bizonyíttatik, hogy a hitelezők teljes kielégítésére az adós vagyona a teljesítés elfogadása idején már nem elegendő, hanem szükséges az is, hogy az adós a teljesítést a többi hitelező kijátszásának és megkárosításának egyenes szándékával eszközölje s a teljesítést elfogadó hitelező erről bírjon tudomással. A fennforgó esetben az adósnak erre irányuló egyenes szándéka s illetve a hitelező alperesnek erről való tudomása — mint a fennforgó esetben a megtámadáshoz az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 94. §-ának 1. bekezdése szerint is megkívánt s ennek keretében elbírálás tárgyául szolgáló tény — megállapítást nem nyert, következéskép a csődtömeggondnoknak a Cst. 29. §-ára alapított megtámadási keresete nem jogszerű. Vétel. Ügylettől elállás előző hitelezés nemteljesítése miatt. 30. Ha a vevő az előző vételből neki hitelezett vételárat nem fizeti meg, az eladó a vevővel kötött újabb ügyletet teljesíteni nem tartozik. A felperes vételárat perel jogelődje által alperesnek szállított áruért. Az alperes viszontkeresetet emel azon ügylet alapján, amelyet ő és a felperes jogelődje a kereseti ügylet megkötésére következő időben kötöttek, azon az alapon, hogy az eladó megállapodásellenesen előzetes fizetést követelt tőle és ennek nemteljesítése miatt megtagadta az áru szolgáltatását. A Kúria is marasztalja az alperest a viszontkereset elutasítása mellett. (Kúria 1930. febr. 19. P. IV. 2522/1929. sz.) Indokok : A viszontkereset ezen jogalapjára, valamint a felperesnek ezzel szemben felhozott azon védekezésére vonatkozólag, amely szerint az előző hitelezési ügyletnek az alperes által nemteljesítése őt a később kötött hitelügylet teljesítése alól felmentette, a felperes kereseti követelése tekintetében Hiteljogi Döntvénytár. XXIII. 4