Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

48 Hiteljogi Döntvénytár. felperesnek nem lehet aranyfrankhoz igénye, továbbá gazdasági lehetetlenüléssel a 950/1923. M. E. sz. rendelet alapján. —A Kúria az alperest, egyezően a fellebbezési bíróság döntésével, tartozása 50 °/0-Tia,k fizetésére kötelezi. (Kúria 1930. jan. 21. P. VII. 4094/1929. sz.) Indokok : Az alperes az 5.'/. alatti levele nem vitás tartalma szerint aranyfranknak megfelelő értékű fizetést teljesített a felperesnek. Ezzel a tényével azonban az alperes maga elismerte a felperesnek aranyfrankhoz való igényét. Minthogy pedig a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság által felhívott indokokból úgy találta, hogy az alperes-tartozásának a fellebbezési bíróság által 50 %-ra történt leszállítása megfelel a méltányosságnak, az alperes felülvizsgálatát, mint minden irányban alaptalant, el kellett utasítani. Csődmegtámadás viszonya kény szeregy ességbeli elismeréshez. 29. /. Az adós elismer őnyilatkozata és teljesítése a csődben meg nem támadható, mert ezek az adósnak a kény szer egy ességi eljárás folyamán végzett hatályos jogcselekményei. — II. A Cst. 29. §-a alkalmazása szempontjából nem elég, ha a fizetések megszüntetése és a másik félnek erről vagy az adós vagyonának a teljesítés elmaradása időpontjában elégtelenségről való tudomása bizonyíttatik, hanem az szükséges, hogy az adós a teljesítést a többi hitelező megkárosításának egyenes szándékával eszközli és a teljesítést elfogadó hitelező erről tudjon. A bukott a kényszeregyésségi eljárásban az alperes követeléséből 90 millió koronát elismert és ezt meg is fizette. A tömeggondnok a fizetést azon az alapon támadja meg, hogy az elismert összegben meg nem engedett mértékű kamatok is foglaltatnak. — A Kiiria is a keresetet elutasítja. (Kúria 1930. febr. 13. P. VII. 7651/1928. sz.) Indokok : Az anyagi jog szabályai nem zárták ki, hogy adós az elismerőnyilatkozatot a kényszeregyésségi eljárás folyamán megtegye, tehát a tömeggondnok annak hatályát utóbb azon az alapon, hogy az elismert összegben meg nem engedett mértékű kamatok foglaltatnak, kifogás tárgyává nem teheti, az ekként joghatályos elismerésnek a csó'dtörvény által szabályozott megtámadását pedig kizárja az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 94. §-ának 2. bekezdésében foglalt az a szabály, hogy az egyességi eljárás befejezése után nyitott csődben az adósnak