Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

46 Hiteljogi Döntvénytár. raktárjegy bármely bemutatójának, a benne foglalt ígéret ellenére, az árut kiadni nem fogja és arra nem is kötelezhető. Azzal a tényével tehát, hogy a raktárjegyet L. Ernő szándékának és annak tudatában, hogy az árut a raktárjegyet bemutatójának annak idején kiadni sem köteles, sem hajlandó nem lesz, mégis bemutatóra állította ki és annak ellenére, hogy saját előadása szerint L. Ernő cégével szemben ekkor már 52.736,284 korona követelése állott fenn, a raktárjegynek az árut terhelő tételek feltüntetésére szolgáló rovatát üresen hagyta : rosszhiszeműen és vétkesen, mások tévedésbe ejtésére alkalmas * eszközt' adott L. Ernő kezébe és ezzel a felperesnek L. Ernő által történt megtévesztésében tettleg közrehatott. Az előrebocsátottak értelmében tehát felelős, ha a felperesnek a szóbanforgó tévedéséből kifolyólag kára merült fel. Természetbeli kártérítés. 27. Ha a kár helyettesíthető dolog elveszésében áll, a kárttévc a helyettesíthető dolog megfelelő mennyiségének szolgáltatására is kötelezhető mindkét fél érdekének méltányos figyelembevételével. A felperes letéti kezelésre adott át búzát perben nem álló cégnek, de azt az alperesnek ugyanazon helységben lévő raktárába rakták be. Az alperes a raktárában lévő búzával rendelkezett és azt a maga vevői cimére elirányította. A felperes tőle ugyanazon mennyiségű búza szolgáltatását követeli. Az alperes könyveiben a raktárában letétül elhelyezett búza a felperes letétjeként volt vezetve és az alperes ottani kirendeltségének minden alkalmazottja tudta, hogy a búza a felperes tulajdona. Az alperes azzal védekezik, hogy a búzát könyveibe azért vezette be, hogy, amennyiben azt a cég, amelynek letéti kezelésre a felperes azt átadta, utóbbinak vissza nem szolgáltatná, ez az áru alperesnek fedezetül szolgáljon, ha őt vonnák felelősségre. — A Kúria is az alperest a címbeli álláspont kijelentésével a kárnak természetbeli megtérítésére kötelezi és kimondja, hogy az alperes még a felperes által a letéti kezelésre átadás alkalmával kötelezett tárolási díjat sem vonhatja le. A döntés utóbbi része aggályos. (Kúria 1930. márc. 7. P. IV. 2145/1929. sz.) Indokok : Ha az alperes tudta, hogy a birtokába került áru a felperes tulajdona és azzal mégis a felperes hozzájárulása nélkül mint sajátjával rendelkezett, ez a cselekménye olyan vétkes és jogellenes ténynek minősül, amelynek alapján a felperesnek ebből eredő kárát megtéríteni tartozik, mégpedig arravaló tekintet nélkül, hogy e cselekménye következtében gazdagodott-e, mert a kártevő szabadul ugyan a kártérítő kötelezettség alól, ha a kárt elhárította, ámde az, hogy az alperes a szóbanforgó cselekménye folytán nyereségre nem tett szert, semmiképpen sem alkalmas a felperes kárának elhárí-