Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 37 élt felülvizsgálati kórelemmel azon az alapon, hogy egyetemlegesen marasztaló ítéleti döntése, amely szerint az üzletátruházás esetének fennforgása megállapíttatott és hogy e mellett az is megállapíttatott, miszerint ő (a másodrendű alperes) az eredeti adós. Elsőrendű alperesnek a felperessel szemben fennálló kereseti tartozásairól, a rendes kereskedő' gondosságának szem előtt tartásával tudhatott, jogszabályt sért. A másodrendű alperes felülvizsgálati panasza egész terjedelmében alaptalan. A kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló, itt alkalmazandó 1908. évi LVII. tc. abban a tekintetben, hogy miként bírálandó el az «üzletátruházás» fenn vagy fenn nem forgásának jogkérdése abban az esetben, ha — mint a másodrendű alperes vitatása szerint a jelen esetben is — bizonyos üzleti vagyon nem a maga egészében szereztetett meg az átvevő által, azt a jogszabályt mondja ki: «Hogy forog-e fenn az 1. § értelmében üzletátruházás, különösen ha az üzlethez tartozó vagyon nem egészben vétetett át : az eset összes körülményei szerint kell megítélni.)) A jelen esetben a fellebbezési bíróság megtámadott ítéleti döntésére vonatkozó indokolásában kimerítő részletességgel arra a következtetésre jutott, miszerint hogy az első- és másodrendű alperes között az elsőrendű alperes malomüzletére nézve az üzletátruházás esete fennforog. Közömbös e mellett — való volta esetére is — az a másodrendű alperes által hangsúlyozott körülmény, miszerint ő az elsőrendű alperesi cég malomüzletének aktíváit és passzíváit át nem vette ; mert ha ezeket szerződésileg át nem vette, akkor a fentintézett törvény értelmében «ex lege» felelős. Ami már most azt a másik döntő fontosságú kérdést illeti, hogy tudhatott-e a másodrendű alperes az üzletátvétel idején a rendes kereskedő gondosságának szem előtt tartásával az üzletátadó elsőrendű alperesnek az üzletátadás idején a felperessel szemben fennállott kereseti üzleti tartozásairól? e részben is a fellebbezési bíróság az általa mérlegelt körülmények alapján következtetett arra, hogy : igenis tudhatott, sőt tudnia is kellett. Nem bír jelentőséggel idevonatkozóan, még ha való volna is, az a felülvizsgálati kérelemben vitatott körülmény, miszerint a 14.-/. a. levél, F/C. a. raktárkimutatás, továbbá a B/F. és a NB/3. a. levelek nem voltak az elsőrendű alperesi cég vagyoni státusának megállapításánál eljárt szakértői bizottságnak rendelkezésére bocsátott és kinyomozható iratok között feltalálhatók ; mert a fellebbezési bíró'ságnak a kir. Kúria által is helyesnek elfogadott indokolásbeli jogi álláspontja szerint, a fennforgó esetben, arra való különös tekintettel is, hogy az