Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

32 Hiteljogi Döntvénytár. A fellebbezési bíróság tehát azzal a megállapításával, hogy az átadás helyének az előadott értelemben a felperesek lakhelye tekintendő, az anyagi jogszabályait meg nem sértette, s így a további jogkövetkezmények ebből kiindulva bírálandók el. A peresfeleknek az az ügyleti megállapodása, hogy az alperes az eladott gépért a gépgyártásnál általában szokásos egyévi jótállást vállalja el, helyesen csak akként érthető, hogy a vevő felperesek, ha a gépet már ténylegesen is átvették, a szavatossági idő tartama alatt az esetleg előálló hiányoknak csak kijavítását, illetve pótlását követelhetik, a nélkül, hogy az ügylettől elállhatnának. Nem érinti azonban ez a megállapodás a vevőknek azt a jogát, hogy az ára tényleges átvétele előtt jogszerűnek elismerhető okokból a jogügylettől elálljanak. Kétségtelen ugyanis, hogy amennyiben ez a joguk a szerződés idézett kikötése által elenyészett volna, a szolgáltatás minősége tekintetében teljesen ki volnának szolgáltatva az eladó akaratának, ily értelmű kikötést pedig, mint a jóerkölcsökbe ütközőt, joghatályosnak elismerni nem lehet. Az irányadó tényállás szerint a felpereseknél való átadás megkísérlése alkalmával a motor egyik csapágya eltörött, a hajtórúd kivágta a karter fenekét, egyik hajtórúd pedig elgörbült s ezzel a traktor üzemképtelenné vált. Erre való tekintettel, ha mindjárt az előállott hibák helyreállíthatok voltak is, minthogy a gépnek az alperes előadása szerint is újnak s üzemképesnek kellett lennie, a felperesek jogszerűen helyezkedtek arra az álláspontra, hogy az ekként már csak átjavítás után használható gépet, melynek kifogástalan működése elé bizalommal nem tekinthettek, át nem veszik s azt az alperes rendelkezésére bocsátották. Ezekre való tekintettel a fellebbezési bíróság a felpereseknek a vételügylettől való elállását az anyagi jog szabályainak sérelme nélkül ismerte el jogszerűnek. Mozgóképüzem hasznából részlekötés. 14. Mozgókéfüzem hasznából részt lekötni bérlet címén csak az engedélyest terhelő helyiségbér fejében szabad, de érvényesen az engedély tárgyát illető bérleti vagy olyan szerződést kötni nem lehet, amely a természetes személynek adott, ahhoz kötött, tehát a forgalomból kizárt engedély hasznát az'engedélyessel szerződő félnek juttatja. A peresfelek előzetes megállapodást kötöttek, amelyet a fellebbezési bíróság a vonatkozó belügyminiszteri rendelet által tiltott bérleti szerződés-