Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 33 nek, de legalább is oly, az engedélyes és hitelezői közt tervezett társulási szerződésre vonatkozó megállapodásnak minősített, amely a 6900/1903. B. M. számú rendelet értelmében csupán előzetes belügyminiszteri jóváhagyás eseten válhatott volna érvényessé. Az így belügyminiszteri jóváhagyással — táisulási engedéllyel — el nem látott megállapodás szerint a felperesnek engedélyezett mozgóképüzem gyakorlása és az üzem létesítésének és fenntartásának minden terhével minden jövedelem is az alpereseket illette volna meg, míg a felperes engedélyesnek csupán a bruttó jövedelem 6 °/0-a jutott volna. A megállapodás e.6°/0-os részesedést bérösszegnek nevezi és az alperesekkel, mint a felperesi engedély kihasználására a felperes minden személyes közreműködése nélkül vállalkozókkal tervezett jogviszonyt bérleti szerződésnek. — A kir. Kúria elutasítja a felperest felülvizsgálati kérelmével. (Kúria 1930. jan. 16. V. IV. 4660/1929. sz.) Indokok : A m. kir. kormánynak a mozgófényképüzemekre vonatkozó 8454/1920. M. E. sz. alaprendeletének 4. §-a értelmében tilos az engedélyezett üzem folytatásának bérbeadása vagy másnak átengedése, az ily tartalmú szerződés hatálytalan és az engedély elvesztését is maga után vonja. A 68,800/1920. B. M. sz. végrehajtási rendelet, 4. §-a külön kiemeli, hogy az engedélyes által igénybevett hitel fejében sem köthető ki az alaprendelet célzata kijátszására vezető ellenszolgáltatás. A 73,909/1921. B. M. sz. rendelet pedig e rendelkezéseknek oly értelmezését mondja ki irányadónak, hogy minden a mozgó képüzemre vonatkozó oly megállapodás, mely akár nyílt, akár burkolt formában üzleti haszonrészesedés kikötését tartalmazza és az engedélyes és a másik szerződő fél közt mintegy üzlettársi viszonyt létesít, az előző rendeletek tilalmába ütközik és az engedély megvonását vonja maga után. E rendelkezéseken a 6900/1923. B. M. sz. rendelet kifejezetten az engedélyesek anyagi helyzetének megkönnyítése és üzemük működésének biztosítása végett csak annyiban tett módosítást, hogy előzetesen megszerzendő belügyminiszteri engedélyben megállapított módozatok mellett a mozgóképüzem évi hozadékának egy pontosan meghatározandó része meghatározott időtartamra az engedélyessel szerződő fél részére leköthető, ha az engedélyes oly társat vesz maga mellé, aki az általa adott tőkével vagy személyes tevékenységével az engedély hasznosítását előmozdítja. Ugyané rendelet folytatólag még azt mondja ki, hogy a haszonrész ugyané módozatok mellett a helyiség bérbeadója javára is leköthető bér fejében. Az 1923. évi rendelet tehát a haszonrészlekötést bérlet címén csak az engedélyest terhelő helyiségbér fejében mondja ki megengedhetőnek, egyébként azonban az itt foglalt rendelkezések szem előtt tartásával sem létesíthető hatályosan az engedély tárgyát illető bérleti vagy akár oly szerződés sem, mely Hiteljogi Döntvénytár. XXIII. 3