Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

30 Hiteljogi Döntvénytár. Ehhez képest a fellebbezési bíróságnak a kifejtettekkel egyértelmű döntési anyagi jogot nem sért. = Dr. Nyári Jenő (Sichermann-emlékkönyv 197—211. 1.) «Az elzálogosított részvényeken alapuló szavazó jog kérdéséhez* című tanulmányában kifejti, hogy külön megállapodás hiányában a szavazó jog a részvényest illeti ugyan, de a hitelező követelheti tőle, hogy a szavazó jognak miként való gyakorlására nézve előzetes nyilatkozatot tegyen és hogy a részvényes az olyan magatartást, amely a hitelezőnek a zálogból való kielégítését nyilván veszélyezteti, mellőzni és szavazó jogát olyan irányban tartozik érvényesíteni, amely a kielégítő alap fenntartásának érdekében nyilvánvalóan szükséges. Ez összhangzásban van, a lényeget tekintve, az eddigi joggal (1. dr. Sebestyén Samu «A közjó érdekében» című cikkét a főlap 1928. évf. 145. és köv. lap). Csőd: Visszakövetelést igény. 12. Ha ennek tárgya a vagyonbukott által haszonbérelt olyan ingatlan, melyen ez ékítményeket emelt azzal a megállapodással, hogy a haszonbérleti idő lejárta után a haszonbérbeadó ezeket a maga részére hasonló területű ingatlan tulajdonba bocsátása ellenében megtarthatja, a csődbejutott haszonbérlő csődtömege a haszonbérleti idő lejárta előtt az építmények értékének megtérítését nem követelheti, noha a visszakövetelési igénynek helyt adtak. A vagyonbukottak azt a telket, melyen utóbb a per tárgyául szolgáló építményeket emelték, azzal a megállapodással vették haszonbérbe a felperesektől, hogy a 10 évi haszonbérleti idő letelte után jogukban áll azt a maguk részére megtartani annak ellenében, hogy a felpereseknek a szerződé* rendelkezéseinek megfelelően hasonló területű ingatlant szereznek és a.dnak tulajdonukba. Ez a haszonbérleti szerződés hatályban állt a per elbírálásakor is, mert a haszonbérleti idő még nem telt le. — A Kúria álláspontja szerint is a visszakövetelési igény elismerése ellenére a felperesek ezidőszerint a csődtömeg javára az építmények értékének megtérítésére nem kötelezhetők. (Kúria 1930. jan. 29. P. VII. 244/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság ítéletében akként rendelkezett, hogy a vb. U. M. és neje csődügyében felvett leltárban a csó'dtömeghez tartozó vagyon gyanánt összeírt építmények a leltárból töröltessenek. Ezzel a rendelkezéssel a fennforgó esetben csak az nyert eldöntést, hogy ezek a vagyontárgyak — mint a közadósok által a felperesek telkén emelt építmények — a telek alkatrészeivé és ekként a telek tulajdonosainak, T. Valéria és T. Eozália felpereseknek tulajdonává váltak, tehát mint a csődtömeghez nem tartozó vagyontárgyak a hitelezők kielégítésére nem fordíthatók. Nem nyert azonban eldöntést az, hogy a tulajdonosok, a közadósokkal kötött haszonbérleti szerződés tártai-