Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

22 Hiteljogi Döntvénytár. ható volta, hogy a versaillesi béke életbeléptekor a főadós még magyar cég volt és a kereseti követelés még nem volt esedékes, nem pedig azért,' mert egyrészt maga a kereseti igény alapjául szolgáló szerzó'déses kötelezettség a versaillesi békét megelőző időben kelt megállapodásból eredt, másrészt meg úgy a versaillesi (297. § b) p. ut. bek.), mint a trianoni (232. § b) p. és a VIII. cím) békerendelkezések értelmében a területi elcsatolás révén az állami hozzátartás, állampolgárság tekintetében beálló változás azt vonja maga után, hogy a győző államoknak az átcsatolás útján keletkezett új polgárai a legyőzöttek irányában ugyanoly békerendelkezések alá esnek, akár az illető győző állam régi polgárai. Figyelemmel már most arra, hogy a versaillesi béke hivatkozott rendelkezései a győző államokat és ekként Romániát is a hadijogból folyóan feljogosította a területekkel kapcsolatos német javak és jogok felől való szabad rendelkezésre s mivel az idézett IV- fejezethez tartozó I. melléklet 3. §-a értelmében a győző államoknak megvan a módjuk mindannak elrendelésére, aminő irányú román rendelkezésre hivatkozva, a főadós azt vitatja, hogy a felperes követelési joga vele szemben megszűnt, illetve hogy a szerződéses kötelezettségeknek a liquidációs szabályoknak megfelelően eleget tett : e helyütt a főadós vitatta román intézkedések joghatályossága sem tehető sikerrel vitássá. Üzletátruházás 4. forog fenn, ha valaki olyan telephely bérletét veszi át attól, aki — ezen üzletet folytatott, ugyanazon üzletágú üzletet folytat -— utóbbinak üzletvezetőül alkalmazása mellett, habár az üzlet folytatásához a szükséges árut nem is vette át. Az elsőrendű alperes — fa- és szénkereskedő — lemondott a harmadrendű alperes javára a telep bérletéről s utóbbival közösen kérte a telepbérletnek a harmadrendű alperes nevén leendő átírását. Ez az elsőrendű alperestől a telepen állott fabódét stb. megvette, az elsőrendű alperest a telepen üzletvezetőnek alkalmazta s a telepen ugyanazon üzletágú üzletet folytatott, de a nélkül, hogy elsőrendű alperestől az ehhez szükséges árut is átvette volna. 3—4 hónap múlva harmadrendű alperes elsőrendű alperest hűtlen kezelés miatt elbocsátotta és az üzlettel felhagyott. — A Kúria és a harmadrendű alperes terhére üzletátruházást állapít meg. (Kúria 1929. ápr. 26. P. IV. 4352/1928. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság azokból a tényekből, hogy a harmadrendű alperes olyan telephelyet vett át az elsőrendű alperestől, amelyen az előzőleg állandóan folytatta az üzletet, —