Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. •21 Alperes ezek szerint csak a főadós r.-t. készfizető kezeseként állván a felperessel szemben kötelezettségben, kötelezettségének terjedelme a főkötelezettség mindenkori terjedelméhez igazodik és az alperes a felperessel mint hitelezővel szemben nemcsak az őt saját személyében megillető kifogásokat érvényesítheti, hanem rendszerint azokat is, melyeket úgy a kötelezettség fennállása, mint terjedelme tekintetében a főadós támaszthat a követelés ellen. Alperes a felelősség alól mentesülésére a főadósra nézve beállt jogi helyzetből s az annak rendjén bekövetkezett tényekből, nem pedig saját jogviszonyából vagy tényeiből meríti az okokat s így csak a főadós kötelezettségének fennálllása és mérve vizsgálandó, mégpedig figyelemmel arra, hogy a főadós a kereseti kétségtelen követelést vitán kívül nem fizette meg a felperesnek, az vizsgálandó, hogy a felperes és a főadós jogviszonyában irányadók-e a versaillesi béke vonatkozó rendelkezései s szoknak megfelelően teljesíthetett-e és teljesítette-e szerződéses kötelezettségeit? E részben elsősorban az határoz, hogy a főadós r.-t. magyar vagy román cégnek jelentkezik-e? ... A trianoni béke hatálybalépte a főadóst az elszakított területen telepes cégként találta, amely tény a trianoni rendelkezések értelmében a főadós állami hozzátartozásában is kényszerű változást okozva, a részvénytársaságot szükségképpen román céggé tette s ezzel beállott az a helyzet, hogy a továbbiakban a vitán kívül németbirodalmi állampolgár felperes hitelezővel szemben főadósként román cég áll kötelezettségben. A német magánhitelezőknek román adósokkal szemben fennálló követeléseik felől, úgyszintén a német állampolgároknak a román vagy románná váló területekkel vonatkozásban álló minden javuk, joguk és érdekeltségük felől a versaillesi béke IV. fejezet 297. cikke rendelkezik, mégpedig akképpen, hogy a 3. pont értelmében a versaillesi béke hatálybaléptekor fennálló és német jogosultat illető birtok, jog és érdekeltség visszatartható és felszámolható, mégpedig a román állam törvényei szerint, a német jogosult minden megkérdezése és hozzájárulása nélkül. Ad) pont, valamint a kapcsolatos függelék 3. §-a pedig folytatólag kimondja, hogy az ekként megállapított hadijog alapján foganatosított és foganatosítandó rendelkezések véglegesek és mindenkire irányadók. B német-román vonatkozásban irányadó rendelkezések a trianoni béke 74. cikke értelmében e helyütt is irányadókul ismerendők el és azon az alapon sem vonható sikerrel kétségbe az idézett versaillesi rendelkezéseknek az adott esetre alkalmaz-