Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

6 Hitel jogi Döntvénytár. szabad letétek elzálogosítása a bank által a rendelkezésre lévő adatok szerint már 1/2 évvel a részvényesek első összejövetelét megelőzően kezdődött és az ú. n. végrehajtóbizottság működésének ideje alatt és még azontúl is folytatódott. — Az első bírói ítélet a felperes által részint részvényesi minőségükben, részint igazgatósági tagsági minőségükben perbevont alpereseket előbbi minőségükben marasztalja ; a fellebbezési bíróság csak azokat marasztalja, akik igazgatósági tagok voltak, ebben a minőségükben. A Kúria az elsőbíróság által elbírált jogalapon marasztal. A Vll-rendű alperessel szemben mindhárom bíróság a felperest keresetével elutasítja. (Törvényszék 1928. márc. 28. 6. P. 49,034/1926. sz.) A kir. törvényszék : I, V és Vl-rendű alperest egyetemleg kötelezi, hogy a felperesnek 32,000 pengő tőkét, ennek 1925. évi június hó 19-től járó kamatát és perköltséget fizessenek meg. Vll-rendű alperessel szemben a kir törvényszék a felperest keresetével elutasítja. Indokok : A kir. törvényszék a felperesi igényt először az I, V és Vl-rendű alperesekkel szemben bírálja el, mert a kereset jogalapja ezekkel az alperesekkel szemben egységes alapon áll. a Vll-rendű alperessel szemben a felperes egész más alapon támasztott igényt és a kir. törvényszék ezzel az igénnyel külön foglalkozik majd. A kir. törvényszék előrebocsájtja, hogy az I, V és Vl-rendű alperesek felelősségét nem azon az alapon állapította meg, hogy a bankrészvénytársaság igazgatósági tagjai voltak és így az a kérdés, hogy az alperesek közül ki volt a bankrészvénytársaság igazgatósági tagja, megszűnt-e, és ha igen, mikor, ez az igazgatósági tagság ebben a perben, a kir. törvényszék szerint, jelentőséggel nem bír. A perbevont I—Vl-rendű alperesek a bankrészvénytársaság részvényesei voltak. Kérdés, hogy foroghatnak-e fenn és jelen esetben forognak-e fenn oly körülmények, amelyek fennforgása esetén a részvényes felelőssége harmadik személyekkel szemben a részvénytársaság tartozásaiért megállapítható? A K. T. 147. §-a szerint a részvénytársaságnak azon társaság tekintetik, amely előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű (egész vagy hányad) részvényekből álló alaptőkével alakul és melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek. Ebből a törvényhelyből az következik, hogy csupán a részvénye erejéig felelős részvényes saját személyében a részvénytársaság tartozásáért felelősséggel nem tartozik. A törvénynek a részvényes felelősségét megállapító rendelkezése nincs. A törvény ismeri a részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelősségét és a 189. § második bekezdésében kimondja, hogy : ha az