Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 7 igazgatóság tagjai megbízásuk határain túlmennek, ha a cím határozatai vagy az alapszabályok ellen cselekszenek, a károsultnak minden ebből eredő káráért egyetemlegesen felelősek az esetben is, ha a törvény vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedés közgyűlési határozaton alapszik. A felvetett kérdés és a törvényes rendelkezések ismertetése után a kir. törvényszék visszatér a megállapított tényállásra. A tényállás szerint 1925. év április 1-én a bankrészvénytársaságnál az történt, hogy az összrészvényesek az általuk választott végrehajtóbizottságra ruházták mindazokat a jogokat, amelyeket az alapszabályok és törvény szerint az igazgatóság gyakorol és kijelentették, hogy az általuk megválasztott végrehajtóbizottságnak a meghatalmazás körén belül kifejtendő cselekedeteit a rendkívüli közgyűlésen 100 °/0 részvénnyel jóvá fogják hagyatni. Közbevetőleg megjegyzi a kir. törvényszék, hogy a részvényesek által megválasztott ezen bizottság nem tekinthető a bankrészvénytársaság alapszabályai szerint megválasztható végrehajtóbizottságnak (1. 12. sz. alattit), mert az alapszabályok 23. §-a szerint jogában áll ugyan az igazgatóságnak megbízatásának időtartamára hatáskörének egy részét és az ügyek intézését a kebeléből választott 3—10 tagú végrehajtóbizottságra átruházni, ezen végrehajtóbizottság azonban az igazgatóságnak felelős, viszont a végrehajtóbizottság ténykedéseiért is az igazgatóság teljes felelőssége fennáll ; az alapszabályok azonban nem ismernek részvényesek által választott végrehajtóbizottságot, amelyben oly tagok foglalnak helyet, akik az igazgatóságnak nem tagjai, amelyben a tagok a részvényesek megbízottai és amely bizottságnak az összes részvényesek biztosítják, hogy a felhatalmazás körében végzetteket a részvénytársaság közgyűlése jóvá fogja hagyni. Az összrészvényeseknek 1925. évi április 1-i határozata közömbös, hogy a jegyzőkönyvet aláírták, mint együttesen jelen voltak-e, avagy egyesek azt utólag írták alá és utólagos aláírással járultak hozzá a határozathoz, tehát lényegében nem egyéb, mint az, hogy a részvényesek magukhoz ragadták az igazgatóság hatáskörét és ezt a hatáskört az általuk külön e célra megválasztott bizottság által gyakorolták. Itt tehát oly eset történt, amelyet a törvény nem szabályoz, de amely kétségtelenül törvény és alapszabályellenes. Törvény és alapszabályellenes, hogy a részvényesek magukhoz ragadják a törvény és alapszabály által meghatározott szervekhatáskörét. Az összrészvényeseknek ezen törvény és alapszabályellenes