Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 143 védekezés, hogy az ügyletkötés beleütközött az 1900 : XXV. te. tiltó rendelkezésébe, amennyiben a megrendelés a 27,483/1901. K. M. sz. rendelet 6. §-a szerint községi elöljáróság által hitelesítve nincs. A fentebb előadott irányadó tényállásból azonban a kir. Kúria jogi álláspontja szerint arra az eredményre kell jutni, hogy az E) alatti vételügylet megkötése a másodrendű alperest illetó'en sem ütközött a fent megjelölt törvény tilalmába s ahhoz, hogy a vételügylet a másodrendű alperesre vonatkozóan is jogérvényes legyen, a fenti számú rendeletben előírt községi előljárósági hitelesítésre szükség nem volt. Ugyanis a törvény által tilalmazott, a kereskedő vagy iparos telephelyén kívül történő megrendelésgyüjtésről a jelen esetben, amidőn a tényállás szerint a nejével, a másodrendű alperessel gazdasági és életközösségben élo férj, az elsőrendű alperes, a vétel céljából a felperest üzleti telepén felkereste, a vétel feltételeit azzal a tartalommal, hogy a nyilván nem a nyolc hold föld megmívelése, hanem a nejével közösen vagy akár önállóan, de mindenesetre házastársának érdekében is kifejtendő egyéb gazdasági tevékenység céljaira szolgáló traktorra és tartozékaira a felesége is vevőtárs lesz, megbeszélte és a szerződést a jogerős döntés szerint őt illetően joghatályosan meg is kötötte, a másodrendű alperesre vonatkozóan sem-lehet szó, mert az eladott gépeknek a megrendelése a felperes telephelyén s nem azon kívül történt, a másodrendű alperesnek az E) alatti ügyletre vevőként jelentkezése a vele gazdasági és életközösségben lévő férje útján a felperes üzleti telepén megtörtént és csupán férje által már megkötött vételi szerződésnek a másodrendű alperes részéről vevőtársként való aláírása történt utóbb a felperes lakhelyén kívül, az alperesek lakóhelyén, aminek érvényességéhez azonban a kir. Kúria jogi felfogása szerint a községi elöljáróságnak a 27,483/1901. K. M. sz. rendelet 6. §-ának utolsó bekezdésében előírt hitelesítése már nem volt szükséges. E szerint a keresettel szemben a fellebbezési eljárásban fenntartott kifogás, hogy a kereset alapjául szolgált ügylet az 1900 : XXV. tc. tiltó rendelkezésébe ütközik s ezért érvénytelen, a másodrendű alperest illetően is alaptalannak bizonyulván, a másodrendű alperes az elsőrendű alperessel egyetemleg kötelezendő a hátralékos vételár, az EJ alatti szerint a vevő alpereseket terhelő forgalmiadó és bekebelezési költség címén a fellebbezési eljárásban követelt s összeg szerint nem kifogásolt tőke s ugyancsak nem kifogásolt kamat megfizetésére. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellenkező, a keresetet a