Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 139 a valóságnak elsőrendű alperesnek nevezettek fizetésképtelensége tekintetében tett ténybeli előadása, az sem volna alkalmas a külön előnyígérésnek vagy biztosításának a megállapítására, mert a kezességgel biztosítót! hitelezőre nem jelent külön előnyt, ha fizetésképtelenné vált kezesek helyett fizetőképes kezeshez' jut, ez utóbbi által csak az az eredeti helyzet állítattik helyre, hogy a hitelező követelése fizetőképes kezessel, ill. kezes által vállalt kötelezettséggel van biztosítva. A felek megegyezése törvénybe vagy törvényes jogszabályba ütközőnek tehát nem tekinthető és így a megállapodás érvénytelennek ez alapon sem mondható. (Kúria 1930. okt. 16. P. IV. 3911/1930. sz.) Indokok : I. Az ennek a ténymegállapításnak alapjául szolgált perbeli nyilatkozatában az alperesek tényállításával lényegében egyezően azt is előadta a felperes, hogy neki ugyan semmi oka sem volt arra, hogy a D.-bankot kezesi kötelezettsége alól felmentse, de végül is a W. cég egyik tulajdonásával baráti viszonyban álló elsőrendű alperesnek a nagylelkű felbuzdulás egy pillanatában tett ajánlatára, valamint a W. cég említett tulajdonosának és főhitelezoinek heteken keresztül tartó hosszas rábeszélésére a D) jelű Gedáchtnisprotokollban feljegyzett közös megegyezéssel a D.-bankot a kényszeregyességi ajánlat visszavonásának kieszközlésével fenyegetőző másik kezessel : M. Józseffel együtt kibocsátotta a kezesi kötelezettségből és helyettük az elsőrendű alperes kezességét és az alperesek jelzálogi biztosítékát fogadta el. E szerint nemcsak a Gedáchtnisprotokollnak a régi kezesek felszabadultát és az új kezes kötelezettségvállalását összefüggésben feltüntető szövegéből, hanem magának a felperesnek előadásából is kitetszően a felperes a D.-bankot az elsőrendű alperes kezességvállalásával egyidejűleg ennek az új kezességnek ellenében bocsátotta ki a kezesi kötelezettségből és az elsőrendű alperes kezessége a D.-bank kezességének helvébe lépett ; a D.-bank felszabadulásának és az elsőrendű alperes kezessége keletkezésének eme kapcsolata mellett pedig az elsőrendű alperes kezesi kötelezettségét csak a D.-bank részéről fennállott kezesi kötelezettséggel egybefüggően lehet elbírálni. Nem helytálló tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az elsőrendű alperes kezességvállalásán alapuló jogviszony a kezességből kibocsátott D.-bank jogviszonyától elkülönözötten eldönthető. Az elsőrendű alperesnek az ez ellen a fellebbezési bírósági állásfoglalás ellen intézett felülvizsgálati támadása alapos.