Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

140 Hiteljogi Döntvénytár. Egyfelől a D.-bank felszabadultának, másfelől az elsőrendű alperes kezességvállalásának ebből a figyelembeveendő kapcsolatából, valamint abból, hogy a róluk való megegyezés, a meg nem támadott tényállás szerint hetekig tartó tárgyalások után az egyességi ajánlat feletti szavazásra kitűzött határnap' reggelén jött létre és foglaltatott az előző napról keltezett Gedáchtnisprotokoll feliratú okiratba, végül abból, hogy a megegyezésben és a Gedáchtnisprotokoll elkészítésében a feleken felül a W. cég már említett tulajdonosa és a cég ügyvédje is résztvett : kétségtelenül megállapítandó, hogy a megegyezésben a feleket, miként természetesen a szintén résztvevő adóst :• a W. céget is az a cél vezette, hogy a W. cég egyességi ajánlatának elfogadásához a D.-bank hozzájáruló szavazatát biztosítsák. Ebből a célból juttatta a felperes a D.-bankot a kezességből kibocsátásában jelentkező kétségtelen előnyhöz és bár csak közvetve, ebből a célból működött közre az elsőrendű alperes a D.-banknak a szóbanforgó előnyhözjuttatásában azzal, hogy a, W. cégnek a felperesnél fennálló tartozásáért a D.-bank kezessége helyébe a maga kezességét állította. A felek a feletti jogvitájának eldöntése, hogy megegyezésükre az osztrák vagy a magyar jogszabályok alkalmazandók-e : a kir. Kúriának megítélése szerint is közömbös nemcsak az elsőbíróság ítéletében előadott és a fellebbezési bíróság által is elfogadott okból, hanem főként azért, mert az idevonatkozó szabályok lényegükben mind az osztrák, mind a magyar jogban azonosak ; ugyanis Ausztriában az 1914. december hó 10-én kelt császári rendelet (KGBL. 337. sz.) X. cikkének VI. pontja,, Magyarországon pedig az 1916 : V. tc. 2. §-a egyaránt vétségnek minősíti, ha valaki a hitelezőnek előnyt juttat abból a célból, hogy a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás során a hitelezők valamely határozatának hozatalához szavazatával hozzájárul. A vétségnek minősített e büntetendő cselekmény tényálladéki elemei a kifejtettek szerint úgy a felperesnek, mint az elsőrendű alperesnek a megegyezés körüli magatartásában fennforognak, a megegyezés tehát mindkét fél részéről az említett törvényes tilalomba ütközik és mint ilyen az anyagi-jogi szabályok értelmében semmis. II. De más anyagi-jogi szabálynál fogva is semmis a felperesnek az elsőrendű alperesnek a Gedáchtnisprotokollban feljegyzett megegyezése. A fentidézett nem vitás tényállás szerint ugyanis ebben a" megegyezésben az elsőrendű alperes kezességet vállalt és jelzálogi biztosítékot nyújtott a W. cég tartozásáért a felperessel szemben, aki erre az eddigi kezeseket, a D.-bankot és M. Józsefet