Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
Hiteljogi Döntvénytár. 121 is említi, abból nem következik, hogy az alperes ezeket a dolgokat az elbocsátás okai gyanánt érvényesíteni nem akarta és a felperesnek megbocsátani kívánta. Sikertelenül vitatja a felperes, hogy a részvények többségét uraló szindikátussal annak, az erőszaka és nyomásával szemben nem volt módjában máskép cselekedni. A felperes a részvénytársaság vezérigazgatója volt, s mint ilyen csak a részvényesek összességének, a közgyűlésnek és az igazgatóságnak rendeleteihez volt köteles alkalmazkodni. Nem jöhet figyelembe felperesnek az az előadása, hogy neki ebben az időben tulajdonképeni vezérigazgatói hatásköre az intézetnél nem volt, mert a perben nem merült fel adat arra, hogy a felperest vezérigazgatói hatáskörétől megfosztották volna. Ennek hiányában pedig az, hogy a tulajdonképeni hatalmat a többségi csoport vezetői magukhoz ragadták, a felperes eljárá sát nem menti. Felperesnek vezérigazgatói hatásköréből folyólag útját kellett volna állania minden olyan eljárásnak vagy kísérletnek, amely a részvényesek vagyonának veszélyeztetését jelentette és ha erre bármi oknál fogva képes nem volt, ezt az igazgatóságnak idejében tudomására kellett volna hoznia. Az a körülmény, hogy az alperesi intézet válságának előidézésében felperesen kívül esetleg mások is hibásak, a felperes javára mentő körülményül nem szolgálhat. Feltétel. 75. Bontó feltételnek minősül az utóbb elhunyt személy utasításának helytelen magyarázata következtében pénzintézet által folyósított összegnek abban az esetben való visszafizetésére vállalt kötelezettség, ha végrendeletének végrehajtója a teljesített kifizetést utóbb jóvá nem hagyná. A felperes bank az alperes leánya részére egy amerikai rokon utasításának téves magyarázata alapján 500 dollárt folyósított; az alperes ennek az összegnek visszafizetésére kötelezte magát arra az esetre, ha az időközben elhalt amerikai rokon végrendeletének végrehajtója a kifizetést utólag jóvá nem hagyná. A Kúria a kötelezvényben foglalt ezt a feltételt bontó feltételnek minősíti és minthogy a bontó feltétel beálltát az adósnak kell bizonyítania s mert ezt nem bizonyította, a Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét elutasít]a' (Kúria 1930. jún. 13. P. IV. 5831/1929. sz.) Indokok : Az alperesi kötelezettség hatályának elbírálásánál kizárólag a B) jelű kötelezvényből kell kiindulni: a kötelezvény értelmezésénél pedig figyelembe kell venni, hogy a felperest