Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 119 Szolgálati szerződés. 74. Habár az azonnali hatályú elbocsátás alkalmával az elbocsátás okait az alkalmazottal közölni kell, a bírói gyakorlat szerint a közlés elkésettnek nem tekinthető, ha a munkaadó szervezete és ügyrendje az alkalmazott terhére rótt tények kivizsgálását és megállapítását bonyolultabb és hosszadalmasabb eljáráshoz köti, vagy ha a tények vagy mulasztások tényálladékának megállapítása előzetes vizsgálatot szükségei s a munkaadó csak az eljárás, illetve vizsgálat befejezése után közli alkalmazottjával az elbocsátás okait. Az alperes részvénytársaság érdekkörébe tartozott másik részvénytársaság bukása következtében az alperes rt. februárban anyagi zavarokba jutott, e miatt elnöke március második felében a P. K.-hoz fordult az alperesi intézet státuszának megállapítása, a történt hibák felfedése és a szanálás kezdeményezése végett. A P. K. munkáját március vége felé kezdte meg és április vége felé fejezte be, azonban az intézett állapotáról szóló részletes tájékoztatást csak a vizsgálat végleges befejezése után, június elején tartott igazgatósági ülésen terjesztette elő. Az igazgatóság ezen ülésen annak megállapítását, hogy az alperesi intézetnek válságos helyzetbe jutásáért a felelősség kit terhel, a végrehajtóbizottságra bízta. A végrehajtóbizottság június közepén tartott ülésében a felperes vezérigazgató, ennek helyettese és az ügyvezető igazgató tekintetében fennforogni látszó súlyos mulasztások közelebbi tisztázása végett bizottságot küldött ki. A bizottság június végén tartott ülést, megállapította, hogy a felperes és helyettese nem jártak el azzal a gondossággal, amely elemi kötelességük lett volna és elhatározta, hogy a végrehajtóbizottságnak az említetteknek állásuktól való felmentését fogja javasolni. A végrehajtóbizottság nem fogadta el a bizottság javaslatát, hanem július első harmadában a felperes és helyettese azonnali hatályú elbocsátását határozta el és a felperest másnap erről értesítette. A felperes felmondás, végkielégítés és nyugdíj megállapítására indította a pert. ^ % R ^ g^/-^ ^ Indokok : Az alperes terhére az azonnali hatályú elbocsájtás jogának gyakorlását illetőleg késedelmet, még kevésbbé oly késedelmet a kir. Kúria sem észlelt, amelyre tekintettel a felperes terhére rótt tények és mulasztásoknak a munkaadó alperes részéről való megbocsájtása volna vélelmezhető. Az A) alatti elbocsátó levélben az alperes közölte felperessel, hogy az elbocsátásra okul szolgáló alhatározás alapját a felperes súlyos kötelességszegései és mulasztásai képezik és a felhatalmazás és fedezet nélküli hitelfolyósításokon kívül felemlíti, hogy az intézet válságos helyzete jórészben a felperes által ismert és ott fel nem sorolható ténykedéseinek és mulasztásainak tulajdonítható. A fellebbezési bíróság megállapította és a megállapítást a felperes nem támadta meg, hogy felperes az Ff. alatti szanálási megállapodás létrejöttét és az elbocsátást megelőző tárgyalások, kihallgatások és megállapítások során pontosan tájékozódott ama tények felől, amelyeket ellene és igazgató társai