Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

116 Hiteljogi Döntvénytár. kozásúakat is sújtó nagyfokú munkanélküliséggel kapcsolatos csökkenése sem, valamint az sem, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a mérnöki munkák díjszabásáról szóló 1928. évi 93,292. számú rendelete, mely a keresetben megjelölt munkálatok elvégzése után lépett ugyan hatályba, de a munkálatok értékének megállapításánál így is általános tájékoztatásul szolgálhat, 51. és 52. §-ában, mint az igényelhető' díjazás legnagyobb mértékét, a mérnök napi munkadíját az irodájában végzett munkálatok után 60 pengőben és a mérnök székhelyén, de az irodán kívül végzett munkálatok után 70 pengó'ben, a mérnökségéd napi munkáját pedig ezeknek az összegeknek felében határozta meg. Ezekre, valamint arra figyelemmel, hogy S. Gyula műépítésznek a felperes által bemutatott szakvéleménye szerint a keresetben megjelölt műveletek elkészítéséhez nagyobb részben irodában végzett munka volt szükséges, továbbá arra figyelemmel, hogy a felperes munkája, habár a mérnöki foglalkozásban alig előforduló különleges mérnöki művelet volt is, különleges magasabb szaktudást nem igényelt és végül különösen arra figyelemmel, hogy a felperes saját előadása szerint a munka elvállalása alkalmával kijelentette az alperesnek, hogy méltányosan fog számolni és mintegy 20 °/0-ot le fog engedni abból, amely őt megilleti : a kir. Kúria a felperes napi munkadíját átlagosan 40 pengőben, segédjéét pedig átlagosan 20 pengőben találta megállapítandónak. Belügyminiszteri kísérleti nyomda alkalmazottai 72, magánjogi szerződéssel alkalmazott műszaki tisztviselőknek tekintendők, ezért szolgálati viszonyukból eredő követelésüket a munkaadó állam ellen bírói úton érvényesíthetik. (Budapesti kir. Ítélőtábla 1930. jún. 27. P. VI. 6536/1930. sz.) Indokok : Az alperes felülvizsgálati beadványa azt a kérelmet tartalmazza, hogy a kir. ítélőtábla a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a felpereseket keresetükkel utasítsa el. Ez a kérelem magábanvéve az ügy érdemi elbírálására irányul ugyan, ámde ennek a kérelemnek indokolása szefint az alperes a fellebbezési bíróság ítéletét egyedül a miatt támadja meg, mert a fellebbezési bíróság az ügy érdemében ítélkezett annak ellenére, hogy a felek jogvitájának eldöntése a polgári perútra nem tartozik. Minthogy az alperes az ítélet megtámadásának alapját a Pp. 527. § 3. pontjának megfelelően világosan megjelölte, a felülvizsgálati panasz előbb ismertetett tárgyából