Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 117 következtetve a felülvizsgálati kórelem helyes értelme a kereset elutasítására tévesen célzó kérelem ellenére az, hogy a kir. ítélőtábla a perrendi jogszabály megsértése miatt megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül és a bírói hatáskör hivatalból is figyelembeveendő hiánya miatt a pert szüntesse meg. Az alperes felülvizsgálati támadása azonban alaptalan a következő indokokból : A tényállás szerint a felperesek a m. kir. belügyminiszter kísérleti nyomdájának szerződéssel — és pedig G. Antal felperes nyomdavezető helyettesi, dr. L. Lajos felperes pedig műszaki igazgatói minőségben — alkalmazott tisztviselői voltak. Az állam nyomdai üzemében nem közjogi alapon történt kinevezés útján, hanem a magánjog szabályai szerint kötött szerződéssel alkalmazott tisztviselők szolgálati viszonya nélkülözi a közjogi szabályok alkalmazhatóságának minden lényeges feltételét és ez a szolgálati viszony szerződésen alapulásánál fogva a magánjog szabályai alá esik, hacsak valamely törvényen alapuló jogszabály ezt a jogviszonyt a magánjogi elbírálás alól ki nem vonta. Alkalmas magánjogi alapja különösen kifejezésre jut dr. L. Lajos felperes szerződésének abban a részében, amely kimondja, hogy a felmondásra nézve a kereskedelmi törvények lesznek mérvadók. Az alperes mindezekkel szemben az adott esetben helytelenül utal a Nemzeti munkavédelem közintézvényi minőségére, mert a belügyminiszteri kísérleti nyomdánál szerződéssel alkalmazott műszaki tisztviselők szolgálati viszonyát a Nemzeti munkavédelmi hivatalhoz kinevezett és ott esetleg hatósági működést végző tisztviselők szolgálati viszonyától meg kell különböztetni. Minthogy pedig nincs oly jogszabály, amely a polgári per útját elzárná azon igények elől, amelyeket az említett nyomdánál szerződéssel alkalmazott tisztviselők a szolgálati viszonyból eredően a munkaadó állam ellen érvényesítenének, nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság akkor, amidőn az eljárása során már felvetett kérdést illetően a Pp. 180. § 1. pontjában meghatározott s hivatalból figyelembeveendő pergátló körülmény hiányát megállapította és a per érdemi elbírálásába bocsátkozott. = A döntésben utalás történik a Nemzeti munkavédelmi hivatalnál a belügyminiszter által alkalmazott tisztviselők szolgálati viszonya jogi minősítése kérdésében ugyanazon kir. ítélőtábla által elfoglalt álláspontra. Az ítélőtábla ebben a kérdésben a P. VI. 4457/1930. számú ítéletével döntött 1930. június 6-án oly értelemben, hogy «a nemzeti munkavédelmet szabályozó alaprendelet az állam közrendjének biztosítását célzó s védelmi szervezeté-