Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
104 Hiteljogi Döntvénytár. Abból tehát, hogy az alperesi versenyvállalat fennállásának nyolcadik évében jegyeztette be az alperes az «Eta» szóvédjegyet, mely a fellebbezési bíróság által elfogadott megállapítás szerint a felperes javára korábban úgy a belföldön, mint az ipari tulajdon védelmére alakult Unió berni lajstromába bejegyzett «Etam» szóvédjeggyel könnyen összetéveszthető : okszerűen következik, hogy az alperes e védjegy megválasztásával és bejelentésével üzleti forgalma érdekében árui kelendőségének fokozása végett saját üzletének a felperesi vállalattal, valamint áruinak a felperesi márkaáruval való összetéveszthetősége előidézését célozta, ami pedig nyilvánvalóan az üzleti tisztességbe, valamint általában is a jóerkölcsökbe ütközőnek minősül s ez alapon az alperes terhére megállapítandó a Tvt. 1. és 8. §-ába ütköző tisztességtelen verseny. E megállapításnak pedig nem akadálya az, hogy a bejegyzés alapján az alperesnek formai joga van az «Eta» szóvédjegy használatára, mert valamely védjegy bejegyzésének ténye nem zárja ki azt, hogy egy régebben bejegyzett hasonló védjegy tulajdonosa az újabb bejegyzésű védjegy használata ellen a Tvt. 8. §-a alapján az összetéveszthetőségük miatt felléphessen. A felperes pedig a Tvt. 31. §-a értelmében külföldi volta ellenére is érvényesítheti a Tvt. alapján a versenytársat megillető jogokat, mert egyrészt a keresetindítás idején már volt belföldi üzlettelepe, másrészt pedig az ipari tulajdonjog nemzetközi védelméről szóló és az 1908 : LIL, valamint az 1913 : VIII. törvénycikkekbe foglalt nemzetközi egyezmény értelmében az Unió berni lajstromába bejegyzett kereskedelmi nevek és védjegyek tulajdonosai az egyezményben részes államok területén a saját honosokkal egyenlően részesítendők hathatós oltalomban s ez oltalomnak nem szükségkép való előfeltétele a védett névnek és jegynek a belföldi közönség körében előzetes általánosan ismert volta, hanem elégséges, ha az egyezmény kötelékébe tartozó más államban fennáll a kvalifikált használat és felismerhető e használatnak a belföldre is kiterjesztésére irányuló szándék ; márpedig ez az adott esetben a felperesi védjegynek régibb belföldi bejegyzéséből kétségtelenül megállapítható. Alapos tehát a felperes felülvizsgálati kérelme, miért is a megtámadott ítélet megváltoztatásával az elsőbírói marasztalás keretében fenntartott keresetnek helyet adva, az alperest az «Eta» névnek üzletével kapcsolatos használatos abbanhagyására és a Tvt. 35. és 36. §-ai alapján 1000 pengőben meghatározott megfelelő elégtétel fizetésére, valamint hírlapi közzétételre kötelezni kellett.
