Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
94 Hiteljogi Döntvénytár. II. Az alperes a fellebbezési bíróság által megállapított tényállást meg nem támadta. Csak azt hozta fel sérelem gyanánt, hogy a fellebbezési bíróság jogellenesen minó'sítette az alperes által alkalmazott kalauz eljárását gondatlannak és vétkesnek, továbbá hogy nyilvánvalóan helytelen következtetéssel látta a fellebbezési bíróság fennforogni az okozatos összefüggést a lopás elkövetése és az alperes kalauzának az eljárása között. A tényállásból a fellebbezési bíróság szabálysértés nélkül állapíthatta meg, hogy az alperes kalauzának eljárása és a lopás elkövetése között okozatos összefüggés volt. Ugyanis bebizonyult, hogy az éjjel folyamán oly egyének mehettek és mentek is át a szomszédos kocsikból a hálófülkés vagonba, akik hálófülkét nem béreltek, továbbá hogy felperes által elfoglalt hálófülkét kinyitották, annak dacára is, hogy az belülről be volt zárva, hogy onnan a felperes télikabátját, sportöltönyét és az ezekben volt tárgyakat elvitték és hogy mindezeket a kalauz észre nem vette. Ezekbó'l pedig, valamint abból a szintén bizonyított ténybó'l, hogy a kalauz már az utasok, illetve a felperes és dr. B. Fülöp lefekvése eló'tt is huzamosabb időn át nem volt látható, a fellebbezési bíróság szabálysértés nélkül következtethetett arra, hogy a felperes dolgainak eltűnésekor a kalauz már huzamosabb idó'n át nem tartózkodott a folyosón és hogy a lopást ez a magatartása, valamint az tette lehetségessé, hogy a szomszédos vagonokhoz vezető ajtókat éjjelre el nem zárta volt. Minthogy pedig a hálókocsit igénybevevő utasok az alperestől a hálófülkét nyilván abban a meggyőződésben bérlik, hogy a kalauz az éjjelen át a folyosón állandóan őrködik, és hogy ezáltal az utasokat a személyük és vagyonuk ellen minden támadástól a lehetőség szerint kellő körültekintéssel megóvja, minthogy az utasok a hálófülkék bérletéért fizetett visszteher ellenében az alperes alkalmazottjaitól ilyfokú éberséget a visszterhes szerződéseknél megkívánható rendes gondosság mellett jogosan el is várhatnak, minthogy közegeinek e gondosság elmulasztásából eredő vétkességének következményei alól az alperes azáltal sem szabadul, hogy a poggyász elveszése miatti felelősséget a pótjegy hátán vagy feliratokkal kizárta, minthogy e kizárás legfeljebb az utas poggyászának véletlen elveszésénél lehet irányadó, amely azonban a jelen esetben ki van zárva : ennélfogva a kir. Kúria felfogása szerint a fellebbezési bíróság az anyagi jognak megfelelően minősítette az alperes kalauzának eljárását vétkesnek és helyesen kötelezte az alperest kártérítésre.