Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hitel jogi Döntvénytár. 69 minden oly kereskedővel szemben, ki cége szövegében jogosulatlanul használja az ő nevét és ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy a felperes előző, ugyancsak az ő nevét tartalmazó cégét W. József már céghasználattal másokra átruházta, mert ez nem egyértelmű a saját nevéhez való joga érvényesítéséről mindenkivel szemben való lemondással, hanem csak annyiban korlátozza a K. T. 24. §-án alapuló kereseti jogát, hogy ily alapon jogszerűen nem léphet fel az ellen, ki tőle nyert jogot a nevét tartalmazó cégszöveg használatára. Tehát adott esetben csak az a döntő, hogy az alperest a keresetindításkor felperesről eredően megillette-e a jog a felperes nevét tartalmazó cégszöveg használatára? E részben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a csatolt cégiratok tanúsága szerint a folyamatosságnak megszakításával szükségkép megszűnt az alperesnek a bejegyezve volt cégszöveg tovább használatához való joga annak ellenére is, hogy a társasági szerződésben az üzlet tovább folytatója javára biztosított e jogot a társas viszonyuk megszüntetése tárgyában létesített egyességük nem is érintette. Annálfogva tehát, hogy az 1926 jan. 21-én történt cégtörlés ellenére csak a keresetnek 1926 december 17-iki beadása után szüntette meg az alperes az őt többé meg nem illető céghasználatot : nem sértette a fellebbezési bíróság az anyagi jogot azzal az állásfoglalásával, hogy az abbanhagyásra irányuló kereset beadásakor kellő alappal bírt. II. (Kúria 1929 máj. 22. P. IV. 6002/1928. sz.) Indokok: Az abbanhagyásra irányuló kereset elévülése kérdésében annak nyomán, hogy a Tvt. 32. §-a értelmében abbanhagyás alatt valamely cselekmény ismétlésétől tartózkodást is kell érteni, valamint hogy a 47. §. értelmében be nem fejezettnek kell tekinteni az olyan cselekményt, mely a Tvt. rendelkezéseibe ütköző valamely állapot vagy állandó üzleti berendezés fenntartásában nyilvánul meg, az az állandó bírói gyakorlat alakult ki, hogy folyamatos vagy ismétlődő magatartásnál a folyamatosság vagy ismétlődés tartama alatt meg sem kezdődik a 37. §-ban jelzett elévülés, mert a jogsértő magatartás fenntartása maga folyamatos jogsértő cselekmény lévén, az annak valóságos megszűntét követő hat hó leteltéig az előzetes tudomás ellenére' is alapul szolgálhat a keresetindításra és a jogsértő magatartásnak az arról való tudomás ellenére tűrése csak akkor szolgálhat a kereset sikerének akadályául, ha a