Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

70 Hiteljogi Döntvénytúr. tűrés oly hosszú időn át tart, hogy az a belenyugvás megálla­pítására alkalmas, avagy a keresetindítás halogatása rossz­hiszemű okból történik. Ez az eset azonban nem vonja maga után a kereseti jog elévülését, hanem a kereseti igénynek érdemi okból való elenyésztét. Alperesnek az elévülésre alapított panasza a kifejtettekre tekintettel alaptalan, mert adott esetben a felperes a keresetét az alperes sérelmezett magatartásának folyamata alatt, az arról való tudomásszerzést követő nyolcadik hónapban már meg­indította, a letelt rövid időre tekintettel pedig szó sem lehet a belenyugvás megállapításáról sem, azt pedig az alperes maga sem állítja, hogy a felperest fellépése halogatásában rossz­hiszeműség terhelné, következőleg a kereseti igény anyagi okból sem enyészett el. III. (Kúria 1929 máj. 17. P. IV. 5967/1928. sz.) Indokok : A Tvt. 2. §-a értelmében tilos valamely áruval, vagy a 30. §. szerint ezzel egy tekintet alá eső ipari szolgál­tatással kapcsolatban a kelendőség fokozására alkalmas oly adatokat híresztelni, melyek a valóságnak meg nem felelnek és megtévesztésre alkalmasak. Figyelemmel már most arra, hogy a fellebbezési bíróság részéről elfogadott szakvélemény szerint is a hirdetett minőségű munka a hirdetett összegért sem el nem végezhető, sem olyat az alperes valósággal nem is szolgáltatott, ez alapon pedig az adott tényállásból önként folyik, hogy a panaszolt hirdetés a Tvt. 2. §-ába ütközik s így az alperes az 1. §. értelmében ily megtévesztő tartalmú hirdetések abbanhagyására kötele­zendő. A hírlapi közzétételre kötelezésnek azonban a kir. Kúria nem látta helyét és a felülvizsgálati kérelmet idevágó részé­ben elutasította, mert az alperes rosszhiszeműségét mi adat sem igazolja, adott esetben tehát az érdeksérelem mérvét tekintve is méltánytalan volna az alperest e kötelezettséggel is terhelni. Jó erkölcsökbe ütköző ügylet 38—39. /. az a kikötés, hogy a vállalkozónak a többlet­munkálatokért, ha azokat a kincstár mégis elfogadná, csak az utóbbi által egyoldalúan megállapított ellenszolgál­tatás jár. — 77. Az ügylet tiltott cél megvalósítására irányul, ha a szerződés értelme szerint az ügyletkötő felek

Next

/
Oldalképek
Tartalom