Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hitel jogi Döntvén ytár. tekintetbevétele mellett — mindkettőre — elég fedezetet nyújtottak volna. Ezért a Kúria annak megállapítása végett, hogy a követelést részben elengedő egyesség kötésekor nem volt-e az egyességi összeget is meghaladó összeg behajtható az adósokon, a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. (Kúria 1929 febr. 22. P. VII. 3077/1928. sz.) Indokok : A feleknek megállapodásából s a felperes utasításának tartalmából az következik, hogy az alperes a felperes követelését a peres eljárás szabályszerű lefolytatása mellett volt köteles érvényesíteni s nem állott jogában a pert a felperesre is kiható hatállyal akként befejezni, hogy az adósok közül egyesekkel szemben a pertől elállott, másokkal szemben a követelés egy részét elengedő egyességet kötött, amennyiben pedig mégis ekként járt el, a felperesre ebből háramlott kár megfizetésére vált kötelezetté. A felperes ily kár fennforgását abból eredóleg állítja, hogy a követelés azokon az adósokon, kikkel az alperes annak egy részét elengedő egyességet kötött, behajtható volt, míg a többi adóson a követelés behajthatatlan. A fellebbezési bíróság az alperes kötelezettségét megállapította, s az általa ama felajánlott bizonyítást, hogy az adósokon egyesség kötésének esetén kívül az egyességi összegnek megfelelő összeg se lett volna behajtható, mellőzte. Ebben a tekintetben a fellebbezési bíróság álláspontja az volt, hogy az adósok teljesítőképessége tanúvallomások alapján nem volna megállapítható.'de másfelől az egyességet kötött adósokat teljes fizetőképességűé knek is tekintette azért, mert ezek közül azokról, kiknek tartozását a felperes az alperes követelésének rendezése kérdésében folytatott tárgyalások alatt a maga részére kizárólagos fedezetül kívánta, az alperes maga is elismerte, hogy a felperesnek teljes fedezetet nyújtottak volna. A fellebbezési bíróságnak ez az állásfoglalása jogszabálysértő, mert nincs kizárva a lehetősége annak, hogy valamely kereskedő vagyoni helyzete, fizetőképessége tanúvallomások által deríttessék fel, és mert idézett következtetései nem a per összes adatainak figyelembevételével keletkeztek. Az alperesnek ahból a perbeli nyilatkozatából ugyanis, hogy a felperes az adósokkal való megegyezéshez azért akart csak az alatt a feltétel alatt hozzájárulni, hogy egyes adósok kötelezettségét az alperes kizáróan az ő követelése fedezetéül bocsássa át, mert ezáltal a maga részére a teljes kielégítést kívánta biztosítani, még nem lehet szükségkép arra következtetni, hogy követelése a per szabályszerű lefolytatása mellett is kielégítést nyert volna. Az NB. alatti okirat tartalma szerint ugyanis az alperes követelését kielégítés tekintetében a fel-