Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

50 Hitel jogi Döntvénytár. E részben tehát tekintetbe kell venni, hogy az alperesnek az árverés alá bocsátott részvények megvételére kellő készpénze nem volt, és így az árverésen részvételének kérdésében való elhatározása előtt tudnia kellett, hogy amennyiben a részvényeket az árverésen az ő részére ütnék le, vételárukat a részvényeket átvevő felperestől kapja-e meg, vagy pedig pénzintézeti kölcsönből kell kifizetnie. Alperesnek a felpereshez mind e körülmények részletes feltárásával intézett az a kérelme tehát, hogy e részvények átvétele tekintetében az árverés megkezdését megelőzőleg 3 órával nyilatkozzék, az alperes szempontjából teljesen méltányosnak jelentkezett, és nem volt méltánytalan a felperes érdekére sem, habár a felperes az árverés megtartása előtt, tehát az árverési vételár ismerete nélkül a 40 darab részvény átvétele ellenében általa fizetendő átlagos beszerzési ár tekintetében nem is tehetett számításokat, azonban, esetleg a részvényekre szánt összegnek megjelölésével szándékáról általános tájékoztatást így is adhatott. Figyelemmel arra, hogy a pénzintézeti kölcsön előzetes biztosítása végett okirati bizonyítékokra is nyilvánvalóan szüksége volt, méltányos volt az alperesnek az a kívánsága is, hogy a felperes írásban válaszoljon, ami a felperesnek semmiféle érdekét sem sértette, és tekintettel a rendelkezésére álló több napi határidőre, még csak érezhető megterhelésével sem járt. Ha tehát a felperes az alperesnek minden tekintetben méltányos kívánsága szerinti írásbeli nyilatkozatot— megsértésével az üzleti összeköttetésben álló kereskedőket kötelező kölcsönös előzékenységnek és bizalomnak is — a megszabott időben nem tette meg : az alperes joggal tartja magát kötelezettsége alól felszabadultnak. Téves tehát és az idézett anyagi jogi szabályt sérti a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes nem volt jogosult az alperest nyilatkozatra felszólítani, és hogy a nyilat-. kozat elmulasztása az alperesre jogvesztéssel nem jár. Bizomány. 25. A bizományos az áru biztosítását utasítás hiányában sem mulaszthatja el; a biztosítási díjat a megbízó neki megtéríteni köteles. Az alperesek utasítás nélkül biztosították a bizományi árut és a megbízó felperestől az általuk fizetett biztosítási díjak megtérítését követelik. A K. T. 373. §-a értelmében a bizományos a gondviselése alatt levő áruban történt kárért felelősséggel tartozik, amennyiben igazolni nem képes, hogy a kár rendes kereskedő gondosságával elhárítható nem; volt a biztosítás elmulasztásáért csak az esetben felelős, ha az áru biztosítására a megbízótól utasítást nyert. A Hj. Dtár XIV. 23. a. közölt határozat szerint a bizományos