Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 13 ban még fennmaradó szolgálati viszonnyal összefüggő tényleges illetményként fogható fel, ebben a minó'ségében pedig átértékelése bírói úton ki sem kényszeríthető, mert az állandó bírói gyakorlat szerint a tényleges szolgálati illetmények egyoldalú átértékelésének egyáltalában nem lehet helye és az illetménnyel elégedetlen alkalmazott orvoslást csak a jogviszony felbontása útján kereshet. Az 1915 október 1-én biztosított 2000 koronának átértékelési alapul 1459*86 aranykoronában való számítása tehát ugyancsak törvényszerű. De jogszabálysértés nélkül, sőt egyenesen a Pp. 224., 237. és 270. §-ainak megfelelően mellőztetett a felperes által arra vonatkozólag ajánlott,bizonyítás is, hogy a rendes nyugdíjon felül a 4000 K kegydíj és a 2000 K működési pótlék felperesnek lényegében abból a célból adatott, hogy ezen kiegészítésekkel nyugellátása elérje azt a 16,000 K-s legmagasabb összeget, amit a nyugdíjszabályzat a nyugdíjak legfelső határául megszabott. Ennek a célnak és szándéknak igazolása nevezetesen szintén nem jelentene egyebet, minthogy felperes az őt szorosan megillető nyugdíj szabályzatszerű nyugdíjon felül az alperes jóvoltából még további nyugdíjtermészetű járandóságokban is részesüljön, ami azonban ugyancsak a már előrebocsátott átértékelési szabályok alkalmazandóságát vonná maga után. Ezek szerint felperes összes felülvizsgálati panaszai alaptalanok és az alperes által már önként törvényszerűen keresztülvitt átértékelésén túlmenő követelése felperesnek nem lehet. Szolgálati szerződés: Ha a munkaadó elbocsátási okokból a szolgálati viszonyt késedelmeskedés nélkül felbontja, de méltányosságból az alkalmazottnak, távozására megfelelő időt enged, 7. az azonnali elbocsátásból eredő jogot csak abban az esetben veszti el, ha a munkaadó magatartásából megbocsátásra lehet következtetni. (Kúria 1928 nov. 16. P. VII. 4476/1928. sz.) Indokok : Az a viszony, amelynek keretében a felperes vb. S. Dezsővel szemben arra vállalt kötelezettséget, hogy S. Dezsőnek mezőgazdasági birtokán alkalmazott cselédei gyógykezelését meghatározott évi javadalmazás ellenében ellátja, a teljesített munka személyes természetére, azoknak az ismétlődő esetekből következő folytonosságára s a kikötött díjazás állandóságára való tekintettel, szolgálati viszonynak minősítendő.