Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. tozása fejében 192 q búzát ismert el és annak értéke után számított heti 2%-os kamat fizetésére kötelezte magát s egyúttal a 192 q búza értékét is meghaladó 100 millió összegről váltót állított ki s ezek közül a váltók közül valók a kereseti váltók. Az alperes felülvizsgálati panaszában a fellebbezési bíróság marasztaló döntését azért támadja meg, mert egyfelől a váltók és az azokon alapuló marasztalás összegében az 1877» évi VIII. tc. 4. §-a ellenére a 34%-os kamat is bennfoglaltatik. másfelől pedig ugyanennek a törvénycikknek, valamint az 1923. évi XXXIX. tcikknek a rendelkezéseit sértette meg a fellebbezési bíróság azzal, hogy a megítélt tartozás után 18%-os kamat fizetésére kötelezte. Az alperes panaszai azonban alaptalanok. Ugyanis a felperes követelése a nem vitás tényállásból kitűnőleg váltókövetelés, már pedig az 1877 : VIII. tc. 9. §-a értelmében a törvénycikknek a kamat korlátozására vonatkozó rendelkezései váltókövetelésekre nem alkalmazhatók s így az alperesnek az a jogcselekménye, amellyel a tőkébe foglalt 34%-os kamatkövetelést elismerte és az így meghatározott tőke után heti 2%-os kamat fizetésére kötelezte magát, utólag most már nem támadható meg. Váltó alapján a váltótörvényben meghatározott 6%-os, vagy a megkívánt előfeltételek fennforgása esetén az 1923. évi XXXIX. tcikkben meghatározott kárkamat ítélendő meg. A fellebbezési bíróság tehát kárkamat megítélésével nem sértett jogszabályt már azért sem, mert a megítélt pénztartozás nem olyan, amelynek mindenkori összege terményárak mint értékmérő után igazodik, minthogy az alperes tartozása egy már régen elmúlt napon volt búzaár alapján számíttatott pénztartozássá; de nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal sem, hogy a törvény 2. §-ának 1. bekezdésében meghatározott nagyobb kárkamatot ítélte meg, mert az alperes sem késedelmének vétlenségét, sem azt nem igazolta, hogy a tartozás összegével nem nyerészkedett. Minthogy tehát az alperes felülvizsgálati panasza a kifejtettek szerint alaptalan, azt el kellett utasítani. = Közvetlen jogviszonyban nézetünk szerint az adós kifogást azon a& alapon, hogy kizsákmányoló ügylet okából vagy uzsora miatt az aránytalan kamatkötelezés nem állhat meg, elvben érvényesíthet, ha váltót is állított ki, a tőkébe foglalt kamatokról. (V. ö. Kőnig. A váltótörvény magyarázata, 169 1. «Uzsora kifogásánál az 1883 : XXV. te. 11. és 12. §-ai alkalmazandók. Grecsák, Magyar Döntvénytár 936. sz. eset.) Társasági tag kilépéséről tudomás: Nem tekinthető az . eladóra is kihalónak,