Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 157 lebbezési bíróság azzal, hogy a felperest jogalapnélküli keresetével elutasította. = Figyelemreméltó, hogy a Kúria elébb a szindikátusi szerződések érvényességét sem látszott hajlandónak elfogadni, ebben a határozatban viszont a szindikátusi szerződés kikötéseinek a rt. jogviszonyai elbírálásában döntő jelentőséget tulajdonít. Szolgálati szerződés. 101. I. A beolvasztó rt. a vele egyesült rt. által utóbbi alkalmazottaival szemben vállalt kötelezettségekért az üzletátruházási törvény értelmében is felelősséggel tartozik. — II. A nyereségrészesedéshez való jogát az alkalmazott abban az esetben sem veszti el, ha a szolgálati viszony a jutalék esedékessége előtt szűnik meg. — 27/. Egyesülés esetében a nyereségrészesedés a beolvasztó társaság üzleti eredménye alapján állapítandó meg. A felperest 1924-ben az akkor megalakult bank vezérigazgatónak alkalmazta azzal, hogy igénye lesz az ugyanabban a városban működő pénzintézeteknél alkalmazott vezérigazgatók által élvezett legmagasabb javadalmazásra, egyébként a fizetés az üzleti eredmény által volt megállapítandó, mértékül szolgálván, hogy a tisztviselői fizetések és egyéb kiadások az üzleti eredmény 35—40 %-át meg ne haladják. — 1926-ban a szolgálatadó pénzintézet az alperesi intézetbe olvadt be, azért a felperes fizetésének az említett módon való felemelésére nem került sor. A felperes a felmondási időre járó fizetésre, a kétévi járandóságban kikötött végkielégítésre és az évi tiszta nyereségből 3 % jutalékra perel. Az alperes a többi között azzal védekezik, hogy a felperes nála vezérigazgatói állást nem töltött be. — A Kúria a címbeli álláspontok szerint ítéli meg felperes követeléseit azzal, hogy ezek a felmondás mellett történt elbocsátás tényével váltak esedékessé, ezért közömbös, hogy a felperes utóbb vállalt-e és mily feltételek mellett alkalmazást. (Kúria 1929 nov. 7. P. II. 7906/1928. sz.) Indokok : Nem sértett a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt, amikor a felmondási idó're járó fizetést és a kétévi járandóságban meghatározott végkielégítést a felperes által a felmondás idején élvezett javadalmazás alapján állapította meg. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy felperes az alperesnél vezérigazgatói állást nem töltött be, mert alperes a N.-i Kereskedelmi és Hitelbankkal, amelynél felperes A^ezérigazgatóként volt alkalmazva, egyesülvén, annak üzletét átvette, ebbó'l folyóan a nevezett intézetnek az alkalmazottaival, ezek között a felperessel szemben vállalt kötelezettségeiért a kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló 1908. évi LVII. tc. 1. §-a értelmében is felelősséggel tartozik.