Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

ílíteljogi Döntvénytár. 151 állapítható meg a felperes terhére versenyzés céljára elkövetett befeketítés, tévesnek ismerte fel. Ugyanis a felperes lapjának 1927 július 1. számához fűzött «Nyilatkozat» kétségtelenül tartalmaz oly kijelentést, mely az alperesi lap színvonalának becsmérlésével az alperesi vállalat jóhírneve veszélyeztetésére alkalmas. E tárgyi tényalap megállapítását nem gátolja az a körül­mény, hogy a panaszolt kijelentések egy harmadik személy leveléből való idézésként szerepelnek, mert az alapul fekvő és az E) másolat tanúsága szerint eredetileg nem is a felpereshez, hanem az alpereshez intézett levél alperes lapjára sérelmes tar­talmának híresztelése — a felperes lapjában közhírré tétele — nyilván alkalmas lehetett az alperesi lapvállalat jóhírnevének aláásására. Az pedig, hogy a panaszolt tartalommal is bíró, a felperesi lapban megjelent szerkesztői nyilatkozat közzététele a felperes terhére eső versenyzőcélzattal elkövetett cselekménynek minősül, megállapítandó egyrészt abból is, hogy a négy nyomtatott ol­dalnyi külön melléklet a kiadótulajdonos felperes tudta és bele­egyezése nélkül meg sem jelenhetett ; másrészt meg ha verseny­vállalatnak minősülő lapok szerkesztői lapjukban folytatott éleshangú személyeskedő polémiájuk során valamelyikük a másik lapvállalat jóhírnevét veszélyeztető kijelentéseket tesz vagy híresztel, az szükségkép versenyzési célzattal is történik, mert a szakszerű jogos kritikán túlmenő, becsmérlő tartalmú polémia célja a dolog természete szerint a verseny vállalat le­gyűrése és a saját lapszínvonalának kimagasló értékelése. Mindezekhez képest a fellebbezési bíróság ítélete meg­támadott részének megváltoztatásával a fenntartott viszon­keresetnek helyet adni és a felperest a tvt. 13. §-ába ütköző cselekményéből folyóan a 35. § alapján megfelelő összegű elég­tételben marasztalni és egyben a 36. § értelmében hírlapi közzé­tételre is kötelezni kellett. Váltó. 97. Az, ki vételárkövetelése fejében kapott váltót váltójogi legitimációja végett utólag lát el kibocsátói alá­írásával, mint nem váltói úton lett váltóbirtokos, az alap­ügyletből folyó azt a kifogást tűrni köteles, hogy a kapott váltó másnak, parcellázott ingatlan vételáráról adatott az 1920.XXXVI. tc. tilalma ellenére, annak alapján tehát kötelezettségek nem származnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom