Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

ílíteljogi Döntvénytár. 151 állapítható meg a felperes terhére versenyzés céljára elkövetett befeketítés, tévesnek ismerte fel. Ugyanis a felperes lapjának 1927 július 1. számához fűzött «Nyilatkozat» kétségtelenül tartalmaz oly kijelentést, mely az alperesi lap színvonalának becsmérlésével az alperesi vállalat jóhírneve veszélyeztetésére alkalmas. E tárgyi tényalap megállapítását nem gátolja az a körülmény, hogy a panaszolt kijelentések egy harmadik személy leveléből való idézésként szerepelnek, mert az alapul fekvő és az E) másolat tanúsága szerint eredetileg nem is a felpereshez, hanem az alpereshez intézett levél alperes lapjára sérelmes tartalmának híresztelése — a felperes lapjában közhírré tétele — nyilván alkalmas lehetett az alperesi lapvállalat jóhírnevének aláásására. Az pedig, hogy a panaszolt tartalommal is bíró, a felperesi lapban megjelent szerkesztői nyilatkozat közzététele a felperes terhére eső versenyzőcélzattal elkövetett cselekménynek minősül, megállapítandó egyrészt abból is, hogy a négy nyomtatott oldalnyi külön melléklet a kiadótulajdonos felperes tudta és beleegyezése nélkül meg sem jelenhetett ; másrészt meg ha versenyvállalatnak minősülő lapok szerkesztői lapjukban folytatott éleshangú személyeskedő polémiájuk során valamelyikük a másik lapvállalat jóhírnevét veszélyeztető kijelentéseket tesz vagy híresztel, az szükségkép versenyzési célzattal is történik, mert a szakszerű jogos kritikán túlmenő, becsmérlő tartalmú polémia célja a dolog természete szerint a verseny vállalat legyűrése és a saját lapszínvonalának kimagasló értékelése. Mindezekhez képest a fellebbezési bíróság ítélete megtámadott részének megváltoztatásával a fenntartott viszonkeresetnek helyet adni és a felperest a tvt. 13. §-ába ütköző cselekményéből folyóan a 35. § alapján megfelelő összegű elégtételben marasztalni és egyben a 36. § értelmében hírlapi közzétételre is kötelezni kellett. Váltó. 97. Az, ki vételárkövetelése fejében kapott váltót váltójogi legitimációja végett utólag lát el kibocsátói aláírásával, mint nem váltói úton lett váltóbirtokos, az alapügyletből folyó azt a kifogást tűrni köteles, hogy a kapott váltó másnak, parcellázott ingatlan vételáráról adatott az 1920.XXXVI. tc. tilalma ellenére, annak alapján tehát kötelezettségek nem származnak.