Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

152 Hiteljogi Döntvénytár, A felperes eladta ingatlanát valakinek, aki viszont a saját másik ingat­lanát elcserélte harmadik személy földjével. Ez a föld nem került a cserélő nevére, mert az ezt a felesége által egyidejűleg eladott más ingatlanokkal együtt többeknek, ezek között az alpereseknek is eladta, a vételárról váltó­kat vett, melyek a felperes vételárkövetelésének fedezetéül ennek birtokába kerültek ; ezek meghosszabbításául állíttattak ki a kereseti váltók. A váltó­kat a felperes utólag töltötte ki, a váltóba magát írva be kibocsátó gyanánt. — A Kúria a fellebb. bíróság ítéletének megváltoztatása mellett, a felperest, mert riein váltói iiton lett váltóbirtokos, azon az alapon utasítja el a kere­settel, hogy az, aki a kereseti váltókat az általa eladott ingatlanok vételáráról kapta, ingatlanait parcellázta, már pedig a földbirtokrendezésröl szóló tör­vény 56. §.-a szerint a vevőktől a vételárról váltót venni tilos. (Kúria 1929 okt, 30. P. VII. 5255/1928. sz.) Indokok : Ebből a tényállásból az követekezik, hogy mivel a felperes a váltót — melyet egy köztörvényi elbírálás alá eső vételügyletből eredő vételárhátralék fejében kapott —• saját váltójogi legitimációja céljából utólag látta el kibocsátói alá­írásával, nem váltói úton lett váltóbirtokos s ekként mindazokat a kifogásokat, melyek az alpereseket az alapul fekvő viszonyból folyóan megilletik, tűrni köteles. A tényállás szerint az 1926. évben M. Vince és neje a tulaj­donában volt ingatlanokból adott el húsz vevőnek, ezek között az alpereseknek kisebb-nagyobb területű részleteket s ezek vétel­ára fejében állítottak ki váltókat az alperesek. A fennforgó esetben ezek szerint ugyanegy gazdasági alany kezelésében levő, tehát egységesen vezetett gazdasági üzemnek részletekben eladás céljából való megbontásáról, vagyis az 1920 : XXXVI. tc. 54. §-ának 2. bekezdése értelmében való ingatlaneldarabolásról van szó, melyre vonatkozóan a felhívott törvény 56. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a vevők­től a fizetendő vételárról váltót venni tilos. Ekként a felperes birtokában levő váltó tiltott ügyletet valósít meg, tehát abból az anyagi jog szabályai szerint kötele­zettségek nem származnak. Ezért a kir. Kúria alaposaknak találta az alpereseknek azt a panaszát, hogy a fellebbezési bíró­ság őket 1830 pengő bírói letétbehelyezésére az anyagi jog szabályainak megsértésével kötelezte, miért is a nevezett bíró­ság ítéletének ezt a részét akként változtatta meg, hogy az al­pereseket bírói letétbehelyezésére nem kötelezte, a felperest keresetének erre az összegre vonatkozó részével elutasította. Váltó. 98. Az elfogadó által kötött egyességet csak akkor lehet olyannak tekinteni, amely a többi váltókötelezettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom