Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

150 Hiteljogi Döntvénytár. Nem alkalmas ennek a tényállásnak a megcáfolására az a körülmény, hogy az adós ez után az időpont után a NB. a. jegyzékben felsorolt nagyösszegű fizetéseket teljesítette, mert ennek csak az a következménye, hogy ezek a fizetések a tömeggondnok által esetleg megtámadhatók. A fellebbezési bíróságnak az a ténymegállapítása sincs megtámadva, hogy az adós alkalmazottai foglaltató alperes képviselőjével a foglalás alkalmával az adósnak fenn vázolt helyzetét közölték. Minthogy pedig a képviselő tudomása a megbízó tudomásával egy jelentőségű, a fellebbezési bíróság, az egyéb körülményekre, különösen az újságcikkekre tekintet nélkül, helyesen állapította meg, hogy az alperes a végrehajtás foganatosításakor tudta, hogy az adós a fizetéseit már megszüntette. Tisztességtelen verseny. 96. A tisztességtelen verseny nemcsak verseny céljára valótlan tényállítás- vagy híreszteléssel stb., hanem az üzleti tisztességbe ütköző más, valamely versenyvállalat hitelét vagy jó hírnevét veszélyeztető, vagy hitelképességét csökkentő cselekménnyel is elkövethető. A felperes, lapjának egyik számához folytatólagos lapszámmal fűzött és a felperesi szerkesztő névaláírásával jegyzett négy nyomtatott oldalnyi «NyilatkozaU egy harmadik személynek az alpereshez intézett leveléből való idézésként tartalmazta az alperes lapjára sérelmes, alperes lapvállalatának jóhírnevét veszélyeztető kijelentéseket. — A Kúria a címbeli álláspontnál fogva a fellebb. bíróság ítéletének megváltoztatása mellett az alperesi viszontkövetelésnek helytadva, a felperest 1000 P elégtétel fizetésére, s az ítéleteknek közzétételére kötelezi. (Kúria 1929 okt, 24. P. IV. 7528/1928. sz.) Indokok : A Tvt. 13. §-ába ütköző tisztességtelen verseny nemcsak abban az esetben forog fenn, ha verseny céljára valótlan tény állítása vagy híresztelése stb. történik, hanem elkövethető az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekménnyel is, amely valamely versenyvállalat hitelét vagy jóhírnevét veszélyezteti vagy hitelképességét csökkenti. Tehát a hivatkozott rendelkezésre alapított kereseti kérelemnek megvan a jogos alapja, mihelyt a panaszolt körülménynek az üzleti tisztességbe ütköző, befeketítésre, hírnévrontásra alkalmas volta és verseny céljára elkövetése megállapítható. Az előrebocsátottak szem előtt tartásával vizsgálva az alperesi viszonkereset elutasítását támadó felülvizsgálati panaszokat, a kir. Kúria azokat alaposaknak, ellenben a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, hogy az adott esetben nem