Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

144 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok : Vitatta a felperes, hogy az alperesek utólagos nyilatkozatukkal kétszer is elismerték, hogy nem kölcsön, hanem adásvételi ügylet jött létre ; de a felperesnek ez az álláspontja nem helyes. Ugyanis az alperesek egyik ilyen nyilatkozata : a feleknek a 6 •/. alatt csatolt okiratba foglalt megállapodása nem joghatályos, mert nincs adat a perben arra, hogy ez a megállapodás a kényszeregyességi eljárás befejezte után jött létre, már pedig a kényszeregyességi eljárás során létrejött ilyen megállapodás a fellebbezési bíróság helyes indokolása szerint a vagyonfelügyelő hozzájárulásának hiánya miatt hatálytalan. Másodsorban arra utalt a felperes, hogy az alperesek a háztulajdonos által a közadós ellen a gyári helyiség bére iránt indított perben, mint szavatosak kijelentették, hogy a gépek az ó' tulajdonuk. Azonban az alpereseknek erre a kijelentésére való hivatkozás sem áll meg, mert az alpereseknek egy harmadik személlyel szemben tett ilyen nyilatkozatával az alperesek és a közadós közt újabb megállapodás nem létesült. Minthogy pedig ezek szerint a felek közt csak a 2*/. alatti megállapodás jött jogérvényesen létre, ez a megállapodás pedig színlelt volt, s minthogy a magánjog szabályai értelmében színlelt jogügylet esetén a felek jogviszonya a színlelt ügylettel palástolt ügylet alapján bírálandó el : a palástolt ügylet értelmében a közadós az alpereseknek 500 millió korona kölcsöntőkével és ennek kamatával lévén adósa, amire az alperesek nem vitásan csak 75 millió korona értékű fizetést kaptak, megdől a felperes keresetének jogalapjául vitatott az a tényállítás, hogy az alperesek a 40 %-os kvótát meghaladó juttatást kaptak. Csőd: Tömegtartozásként a külön tömeg terhére érvényesített ügyvédi járandóság; marasztalás módja. 94. I. A csődválasztmány által az ingatlanokra és ingókra csődnyitás előtt szerzett végrehajtási zálogjogok hatálytalanítására 'perindítással megbízott ügyvéd járandósága mint tömegtartozás az általános csődtömeget terheli, nem pedig az érintett külön tömegeket. — II. A csődtömeg végrehajtás terhe mellett s nem csupán a Cs. t. 48—51. §-aiban foglalt korlátok között kötelezendő a megítélt tömegtartozások megfizetésére. A bukott vagyonához tartozik két ingatlan s ingók, amelyekre a csődnyitás előtt a csődtömeggondnokkal azonos, volt vagyonfelügyelő, továbbá a k. e. eljárásban kirendelt szakértő végrehajtási zálogjogokat szereztek. Az