Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 141 A) jelű szerződésre, mint az 1886 : XXII. tc. 24. §-a e) pontja alá eső terhes szerződés törvényhatósági jóváhagyás hiányában érvénytelen ; amin nem változtat az, hogy a község világítása egy éven át ezen szerződés alapján történt és hogy abból folyóan az alperes a felperesnek kölcsönt nyújtott és a felperes helyett fizetéseket teljesített. Ehhez képest nem ütközik az anyagi jogba felperesnek az alperes szerződésszegésére alapított, elmaradt haszon megtérí­tésére irányuló követelésével történt elutasítása. Ez álláspont mellett nincsen jelentősége annak a kérdés­nek és a felperes arra vonatkozó támadásának, hogy a szerződés­nek alperes által történt felbontására a felperes szolgáltatott okot. Sikertelen felperesnek arra alapított kártérítő követelésével történt elutasítása ellen irányuló támadása is, hogy az alperes község elüljárósága a felperes műhelyét lezárta. E tekintetben a lezárás jogtalanságának kérdése közömbös. Ugyanis az elüljáróságnak minden egyes tagja azért a kárért, melyet hivatalos eljárásában akár cselekvése, akár mu­lasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a törvényhatóságnak, a községnek és egyeseknek illetéktelenül okozott, ha a kár szabályszerű jogorvoslattal el­hárítható nem volt, az 1886 : XXII. tc. 86. §-a értelmében teljes kártérítéssel tartozik és a 88. §-hoz képest a község az ily kárért csak abban az esetben felelős, ha a károsult az elüljáróság tagjá­nak vagyontalansága miatt kielégítést nem nyert, vagy ha nem lehet kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak. Az adott esetben azonban nincsen tényállás arra nézve, hogy ez a feltétel fennforogna. A mellett a tényállás mellett, hogy az A) jelű szerződés alapján folytatott üzemnek 1927. évi július elején történt meg­szakadásakor az alperes község elüljárósága képviselőtestületi határozat alapján a felperes birtokából elvett gépeket, berende­zési tárgyakat és vezetékdrótot másoknak eladta és azok ellen­értékével a felperes rovására gazdagodott ; nem jogszerű al­peresnek az ellen a döntés ellen irányuló támadása, amellyel az előbbeni állapot helyreállításának kötelezettsége vele szemben megállapíttatott. E tekintetben nincsen jelentősége annak, hogy ezek az eladások törvényhatósági jóváhagyás nélkül történtek, annál kevésbbé, mert habár a vonatkozó közigazgatási iratok szerint a felsőbb hatóság ezen teljesedésbe ment eladásokról tudomást szerzett, semmi intézkedést nem tett arra nézve, hogy azok a felperes részére visszaszereztessenek, mihezképest befejezetté

Next

/
Oldalképek
Tartalom