Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

140 Hiteljogi Döntvénytár. alapított kifogás folytán érvénytelenné nyilváníttatik is — önálló adósnak kell tekinteni, a csatlakozási kérelmet illetőleg pedig amiatt is, mert a IV. r. alperes készfizetői kezességének terjedelme az ezt a kezességet vállaló és a felperes részéről elfogadott IV. r. alperesi jognyilatkozatban meghatározott keretet meg nem haladhatja, anyagi jogszabályt nem sért. A kifejtettek szerint a fellebbezési bíróság ítélete a kiskorú III. r. alperesre vonatkozó részében anyagi jogszabályba ütközik, ennélfogva e III. r. alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni és a fellebbezési bíróság ítélete idevonatkozó részének megváltoztatásával ezzel az alperessel szemben a felperest keresetével elutasítani, ellenben a IV. r. alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. * -m Község ügylete; törvényhatósági jóváhagyás hiánya. 91. I. Az e miatt érvénytelen ügylet érvénytelenségét nem érinti, hogy a községgel szerződő társ a szerződést huzamos időn át teljesítette s hogy a község a szerződésre való tekintettel neki kölcsönt nyújtott s helyette fizetéseket teljesített, hanem az előbbi állapot helyreállításának van csak helye. — II. Az elüljáróság által hivatalos eljárásában okozott kárért az elüljáróságnak minden egyes tagja felelős, ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, a község csak az 1886: XX VI. tc. 88. §-ában megítélt feltételek fennforgása esetén. Az alperes község, villamvilágítással ellátására nézve a felperessel szerződést kötött törvényhatósági jóváhagyás nélkül. A felperes a világítást egy éven át ezen szerződés alapján szolgáltatta, a község a felperesnek kölcsönt nyújtott és a község a felperes helyett fizetéseket teljesített. A község elüljárósága a felperes műhelyét lezárta és az üzem megszakadásakor képviselőtestületi határozat alapján a felperes birtokából elvett berendezéseket és vezetékdrótot másoknak eladta és azok ellenértékét megtartotta. A felperes az alperes község szerződésszegésére alapított, elmaradt haszon megtérítésére irányuló követelést érvényesít a perben. A fellebbezési bíróság az alperes községet az előbbi állapot akként való helyreállítására kötelezte, hogy a község az említett dolgokért a felperesnek értékmegtérítést tartozik adni s hogy a tényleges üzem alatt befolyt jövedelem és tett kiadás a felperest illeti, míg a község által a szerződés alapján felperes javára teljesített fizetések a felperesi követelésbe beszámítandók. A Kúria ehhez hozzájárul a címbeli álláspontok kijelentése mellett. (Kúria 1929 szept. 11. P. IV. 3546/1929. sz.) Indokok : A vonatkozó tényállásból az anyagi jog sérelme nélkül vont következtetést a fellebbezési bíróság arra, hogy az alperes községnek villamvilágítással ellátására felperessel kötött