Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)
Hiteljogi Döntvénytár. 139 cselekvőképességű fia, egyfelől a közte és az I. és II. r. alperes, másfelől a felperes között 1927. évi november hó 26. napján kötött és 4.'/- alatt csatolt szerződésben megjelölt gépkocsit az I. és II. r. alperesekkel együtt a felperestől megvette, azonban ezt az adásvételi ügyletet a kiskorú III. r. alperesre nézve illetékes árvaszék, mint gyámhatóság — miután a szerződést jóváhagyás végett hozzá be sem terjesztették — gyámhatóságilag jóvá nem hagyta. Minthogy pedig az e részben meg nem támadott további ténymegállapítás szerint az sem nyert megállapítást, hogy a kiskorú III. r. alperes gyámhatósági jóváhagyás mellett a fentebb megjelölt adásvételi ügylet tárgyáiil szolgáló gépkocsival akár önállóan, akár az I. és II. r. alperesekkel együtt folytatandó fuvarozási üzletet nyitott és ennek az üzletnek körében vásárolta a gépkocsit, és minthogy ily üzlet folytatása hiányában egyébként is ily gépkocsi vétele ingó vagyonbeli tőkebefektetést jelent, a fentebb felhívott anyagi jogszabályok értelmében a kiskorú III. r. alperes részéről, habár a törvényes képviselőjének, a IV. r. alperesnek, a szerződésre vezetett «készfizető kezességi)) nyilatkozatában rejlő- hozzájárulásával kötött, fentebb megjelölt adásvevési szerződés idevonatkozó gyámhatósági jóváhagyás hiányában a kiskorú III. r. alperesre vonatkozó részében semmis és érvénytelen, ennek folytán az ily visszterhes szerződésből kifolyólag a kiskorút illetően jogok és kötelezettségek nem származhatnak, következésképpen a kiskorú ellenében erre az adásvételi ügyletre alapított kereseti követelés alaptalan. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy a kiskorú III. r. alperest a gépkocsi vételárának meg nem fizetése folytán felmerült kár megtérítésében marasztalta, anyagi jogszabályt sértett, ennek folytán a III. r. alperes részéről ezirányban előterjesztett felülvizsgálati panasz alapos. Nem helytálló azonban a IV. r. alperes részéről a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt marasztalás tekintetében előterjesztett felülvizsgálati panasz és a felperes részéről ezzel az alperessel szemben érvényesített kereseti többletkövetelés elutasítása tekintetében előterjesztett csatlakozási kérelem, mert a fellebbezési bíróságnak idevonatkozó jogi döntése a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtett és a kir. Kúria részéről is elfogadott okoknál fogva a felülvizsgálati kérelmet illetőleg annak kiemelésével, hogy a kir. Kúriának a polgári ügyekben hozott és a Polgárijogi Határozatok Tárában 466. szám alatt közzétett elvi határozat szerint is azt a kezest, aki a kötelezettség vállalásakor tudja, hogy a főadós csak korlátoltan cselekvőképes — még ha utóbb a főkötelezettség a cselekvőképesség hiányára