Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 137 Helyes ez a jogi álláspont annyival inkább, mert a kereskedelmi és ipartörvényben, illetőleg az ipari és kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyára vonatkozó rendeletben szabályozott felmondási igény, jogi természeténél fogva, a felmondás nélküli elbocsátás időpontjában és az akkori állapot szerint válik esedékessé, tehát független a későbbi ténykörülményektől és attól, hogy az alkalmazott másutt elhelyezkedést nyert-e, vagy nem? Kamat külföldi pénznemben teljesítendő tartozások után 89. elvben szintén nem esik korlátozás alá kereskedelmi ügylet esetében. Az alperes a felperes levelére, amelyben ez az addigi kamatláb 10 °/o"ra való felemelését közölte, nem válaszolt, utóbb csupán kérést intézett a felpereshez a kamatláb mérséklésére nézve, ezenfelül a mindenkori tartozásegyenlegről időnkint fedezeti váltókat állított ki, s a vele közölt 10 °/o"os kamatszámítás eredményét magábanfoglaló könyvkivonat ellen észrevételt nem tett. A peres felek kereskedelmi ügyletben állanak. A fellebbezési bíróság a felek említett tényeiben hallgatólagos megegyezést állapított meg. A Kúria ehhez hozzájárult. (Kúria mg ^ p yjj 3568/1929. sz.) Indokok : A felperes kereseti követelése külföldi pénznemben teljesítendő szolgáltatásra irányul ugyan, azonban, minthogy az 1923 : XXXIX. tc.-nek nincs oly rendelkezése, mely szerint külföldi pénznemben teljesítendő tartozások után csak 5 °/0 kamat követelhető, a Kt. 286. §-a szerint pedig az 1868. évi XXXI. tc. 1. S-ának, illetve 1877. évi VIII. tc. 7. §-ának az az intézkedése, hogy a kamatláb csak írásbeli kikötés mellett nem esik korlátozás alá, kereskedelmi ügyletekre alkalmazást nem nyer, nem tévedett a fellebbezési bíróság az anyagi jog alkalmazásában akkor, midőn az alperest a keresettel követelt kamathátralék megfizetésére kifejezett írásbeli megállapodás hiányában is kötelezettnek találta. A fellebbezési bíróság ugyancsak az anyagi jogszabályokkal egybehangzóan állapította meg, hogy az alperes a 10 %-os kamat ellen tett előbbi kifogásaitól elállott, ezt a kamatlábat elfogadta s így a kamat összegének -kiszámítása a felek hallgatólagos megegyezésén nyugszik. Nincs ebben a tekintetben jelentősége annak, hogy a váltók kiállítása a könyvkivonatok közlésének idejével nem esik egybe, mert az alperes beleegyező akaratának feltételezése nem a váltók összegének a könyvkivonati egyenleggel való megegyezéséből vagy meg nem egyezéséből, hanem abból ered, hogy a váltók kitöltése ellen, noha azokban a tőkésített kamatok is foglaltattak, észrevételt nem tett. Igaz, hogy az 0. és E. alatti levél tartalmával szemben