Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

118 Hiteljogi Döntvénytár. alá nem esik és így az azon alapuló követelés a bírói úton érvényesítésből kizárva nincs. Nem zárja ki a követelést a bírói úton érvényesítésből a közmunka és közlekedési miniszternek a magyar korona területén létesítendő mindennemű magánvaspályák építésére szükséges engedélyek tárgyában 1868. évi július hó 8-án kelt rendeletében foglalt az a szabály sem, hogy az ebben a rendeletben foglalt határozatok foganatosítására vonatkozó ügyek a bírói út kizárásával kizárólag a közigazgatási hatóságok elé tartoznak ; az említett rendeletben ugyanis a miniszter által eszközölhető igénybevételről említés nincs és így az idézett hatásköri szabály az adott esetre nem vonatkozhatik. Az alperesnek a Pp. 180. §-ának 1. pontjában említett pergátló körülmény fennforgását vitató felülvizsgálati támadásai tehát mindkét irányban alaptalanok. A kereskedelemügyi miniszter szóbanforgó nyilatkozata az erre szolgáló törvényes felhatalmazás hiányában az állami igénybevétel fogalma alá nem esvén, a tulajdonoshoz intézett ajánlatnak minősül, a felperesek pedig azzal a fényükkel, hogy a kereskedelemügyi miniszternek ajánlatszámba menő nyilatkozata folytán a terveket és költségvetéseket fenntartás nélkül beszolgáltatták, a kereskedelemügyi miniszter ajánlatával egyező azon akaratuknak adtak kifejezést, hogy az átadott műveletek ellenértékét a kereskedelemügyi miniszter állapítsa meg. Ennek az akaratmegegyezésnek az alapján tehát a felek között magánjogi kötelem jött létre ; az alperesnek ezzel ellenkező érvelése szintén alaptalan. Anyagi jogi szabály, hogy magánjogi kötelem esetében, ha a szolgáltatás meghatározása a felek egyikét illeti, ennek a méltányosság szerint kell a szolgáltatást meghatároznia. Már pedig nem felel meg a méltányosságnak, hogy a kereskedelemügyi miniszter az igénybevettnek kimondott műszaki műveletek ellenértékének meghatározásánál csupán azokra a tervekre és költségvetésekre szorítkozott, amelyeket a vasútépítésnél felhasznált ; figyelemmel ugyanis arra, hogy a miniszter az igénybevételi nyilatkozatot válogatás nélkül az összes műszaki műveletekre tette, hogy a felperesek által beszolgáltatott mindezeket a műveleteket fenntartás nélkül átvette és hogy a felperesek a műveleteknek az alperes által fel nem használt részeit még esetleges visszabocsátásuk esetében is, többé hasznukra nem fordíthatták : a kereskedelemügyi miniszternek a műveletekért járó ellenérték meghatározásánál jog és méltányosság szerint a felperesektől átvett és általuk felszámított összes műveleteket számításba kellett volna vennie. A felpereseknek