Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)
114 Hiteljogi Döntvénytár. Ez a hitelesítés nem történt meg, következéskép a törvényes tilalomba ütköző' jogügylet érvénytelen. = A döntés nézetünk szerint aggályos, mert a szóban lévő tilalmat ennyire kiterjeszteni nem szabad. A vétel megkötése az eladó telepén történt ismételt személyes tárgyalások és levélváltás, tehát évekre visszanyúló előzmények után és a megbízottnak a vevők szüleinél megjelenése csak utóbbiaknak már a vétel megkötésekor igért kezessége vagy együttkötelezése szempontjából történt. Hogy az eladó e nélkül az ügyletet nem volt hajlandó meg kötni, nézetünk szerint nem minősítheti az eladó megbízottjának megjelenését a vevők szüleinél megrendelések tiltott gyűjtésére irányulónak s pedig annál kevésbbé, mert a kezesség vagy együttkötelezés szempontjából szükséges okirat aláíratása, ill. megküldése posta útján is teljesíthető lett volna. Szolgálati javadalmazás összegének megállapítása a mun73. Azzal, hogy a k. e. eljárásban a vagyonfelügyelő által is aláírt mérlegek a társasági ügyészt hitelezőként tüntetik fel s a rtg annak tisztviselői fizetés címén bejelentett követelését elismerte, a javadalmazás összege, bár arra elébb a felek megállapodni nem tudtak, az alkalmaztatás időpontjától kezdve elismertnek tekintendő. A felperes ügyvédet az utóbb vagyonbukottá lett alperesi rtg 1930 végéig terjedő időtartamra ügyésznek választotta meg. Az ügyészi fizetés összegére nézve ugyan az ügyvezető-igazgatók és a felperes közt folyt tárgyalások eredményre nem vezettek, de a rtg két mérlegében, melyeket az utóbb tömeggondnokul is kirendelt vagyonfelügyelő is aláírt, a felperes is hitelezőül van felvéve, járandóságai tisztviselői fizetés címén a kényszeregyességi eljárásban bejelentve és a teljes követelés a rtg által elismerve. A felperes a csődnyitásig ügyészi minőségében működést fejtett ki. A felperes a csődtömeg és a kifogásoló csődhitelezők ellen a csődbe bejelentett követelésének valódisága kimondása és I. osztályba sorozására indít pert. — A Kúria a felperesi követelésnek a méiiegszámlába történt beállításával, de különösen a k. e. eljárásban történt elismeréssel a felperes és a rtg között utóbb a javadalmazásra nézve a megegyezést az ügyészi alkalmaztatás kezdő időpontjától kezdve létrejöttnek tekinti s a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett a csődnyitást megelőző egy évre és az ezt követő egy évre valódinak kimondott követelést az I. osztályba sorozza. Indokok : A felperes ügyvédet az utóbb vagyonbukottá lett alperesi részvénytársaság közgyűlése 1925 január 1-től 1930 december 31-ig terjedő időtartamra a részvénytársaság ügyészévé választotta és a felperes ilyen minőségben működött a részvénytársaság csődbejutásáig. Az F—B) alatt csatolt társasági alapszabályok 20. §-ának 3. pontja az igazgatóság hatáskörébe utalta az ügyész fizetésének megállapítását, de a felperes ügyészi fizetésének az összege (Kúria 1929 jún. 27. P. VII. 3065/1929. sz.)
