Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 111 egyrészt a C) alatti szerződést érvénytelenné avagy álügylettó nem teszi, másrészt a felperes és az öccse közötti ez a megállapodás az alperes jogait és kötelezettségeit sem a B), sem pedig a C) alattit illetó'en semmi tekintetben nem befolyásolta. Részvénytársaság. 71. Ha az alapszabályok szerint a szavazati jogot a részvényes, meghatalmazottja útján is gyakorolhatja, annak a tevékenysége, aki a szavazati jogokat képviselet útján való gyakorlásuk céljából megszerzi, abban az esetben sem ütközik a törvénybe és az alapszabályokba, ha az a szavazattöbbség megszerzését célozza is; ezért az ezen tevékenység fejében dijazást kötelező megállapodás érvényes jogügylet. Az alperes arra kötelezte magát, hogy a felperest képzettségének, gyakorlatának és képességének megfelelő hatáskörrel a többi tisztviselő javadalmazásával arányos fizetés mellett a N.-i takarékpénztár rtgnál alkalmaztatni fogja, továbbá, hogy a megnevezett két személyt annak közgyűlése által igazgatósági tagokul megválasztja. Az alperes utóbbinak eleget tett, de a felperest nem alkalmaztatta. — A Kúria a felperes által követelt kártérítést a címbeli álláspont alapján megítéli. (Kúria 1929 júl. 1. P. IV. 7587/1928. sz.) Indokok : A K. T. 157. §-ának 9. pontja értelmében a részvénytársaság a törvények parancsoló rendelkezésénél fogva az alapszabályaiban állapítja meg a részvényesek szavazati jogát és ennek miként való gyakorlását ; ebből kifolyólag e szavazati jog nemcsak a részvényesek, hanem az alapszabályokban e tekintetben meghatározott előfeltételek alatt az illető részvényesek meghatalmazottjai útján is gyakorolható, következésképpen az a tevékenység, amely ily szavazati jogképviselet megszerzésére irányul, mégha a társaság ügyei tekintetében hatalmat gyakorló szavazattöbbség megszerzését célozza is : önmagábanvéve nemcsak a törvénybe és az alapszabályokba, hanem az üzleti tisztességbe és a jóerkölcsbe sem ütközik, tehát e tevékenység fejében szerződésileg kikötött díjazást tartalmazó megállapodás az anyagjogi szabályok értelmében érvényes jogügylet. Minthogy pedig az alperes a felperest a nevezett részvénytársaságnál a fennebb megjelölt minőségben nem alkalmazta, illetőleg nem alkalmaztatta, ő a fennebb megjelölt szerződésben vállalt kötelezettségének nem teljesítése miatt felperesnek kártérítéssel tartozik.