Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

104 Hiteljogi Döntvénytár. Szabadalom bitorlás; zárlatért kárfelelősség. 66. /. Jogkárosító gyakorlása nem állapítható meg, ha a feljelentő részére a szabadalmi ügyvivő által adott vélemény szerint szabadalomjogi szempontból az eltérés teljesen lényegtelen és a biztosítéktól függően elrendelt zárlatot a bíróság ezen vélemény alapján tartotta fenn. — II. Lényegtelen, hogy a feljelentő a zárlat elrendelését a terhelt vevőivel és újság útján is közölte. Mindkét peres félnek szabadalma van sámfa előállítására. Alperes még a felperes szabadalmának megadása előtt elnyert szabadalma alapján szabadalombitorlás miatt feljelentést tett felperes ellen és ugyanakkor zárlat elrendelését is kérte, amit a járásbíróság ideiglenesen, utóbb pedig a kihágási ügyben megtartott tárgyalás alapján végleg elrendelt és foganatosított is. A felperes a járásbíróság által felmentetvén, az alperes ugyanakkor a zárlat feloldását is kérte és utóbb a felmentő ítélet ellen beadott fellebbezését is visszavonta. E mellett az eljárás mellett az alperes a felperes bejelentett és közzétett szabadalma ellen felszólalással is élt, azt azonban a szabadalmi hatóságok jogerősen elutasították. (Kúria 1929 júl. 3. P. VII. 3577/1928. sz.) Indokok : A felperes keresete folytán az volt elbírálandó, hogy az alperes a zárlat által állítólag okozott kárért felelősséggel tartozik-e? A kir. Kúriának a jog gyakorlására vonatkozó 159—161. számú elvi jelentőségű határozataiban kimondott jogelv szerint az, aki jogával jóhiszeműen él, az ezzel okozott kárért általában véve nem felelős. Minthogy pedig az 1895 : XXXVII. 53. §-a értelmében az alperesnek a zárlat kéréséhez joga volt, kártérítési felelősséggel csak abban az esetben tartozik, ha eljárásában rosszhiszeműség vagy vétkes gondatlanság állapítható meg. A perben a felperes vitatta ugyan, hogy az alperes a feljelentés megtételénél rosszhiszeműen járt el. de az általa erre nézve felhozott ténykörülmények az alperes rosszhiszeműségének megállapítására nem alkalmasak, mert abból, hogy az alperes a zárlat elrendelésének tényét állítólag a felperes vevőivel közölte és újság útján is közzétette, a feljelentésnek rosszhiszemű voltára következtetni nem lehet. Viszont a perhez csatolt büntető iratoknál elfekvő, 1925. évi október hó 19-én kiállított okiratban V. Gyula szabadalmi ügyvivő olyan véleményt adott, amely szerint az alperes szabadalmával védett és a felperes által gyártott sámfa közt volt ugyan valamelyes eltérés, de az eltérés szabadalomjogi