Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 103 zéseket, mert az egyes kimutatott bejegyzések — amennyiben nincsenek kifejezetten a tőkeszámlára teljesítettekként feltüntetve, legfeljebb M. Teréz hitelező voltát tanúsíthatják — a M.-féle tőkeszámlára teljesítettként feltüntetett befizetéseknek pedig, annak külön igazolása nélkül, hogy azokat M. valóban teljesítette is, már azért sem tulajdonítható perdöntő jelentőség, mert az eredetileg nyilvánvalóan színlegesen nyitott és az erre okot szolgáltató körülmények elmultával meg is szüntetett tőkeszámlának nem adhatnak valóságos tartalmat és így a társas viszony valóságát sem igazolhatják azok a bejegyzések, melyek a vagyoni helyzet elleplezésére okot szolgáltatott körülmény fennállásának tartama alatt tüntetnek fel egyes tételeket a M.-féle tőkeszámlára teljesített befizetésekként. A mellett pedig, hogy a M.-né tőkeszámlájának 1905-ben, illetve véglegesen 1906-ban történt megszüntetése ellen M.-né 1919-ben bekövetkezett elhalálozásáig nem tiltakozott, az a körülmény, hogy viszont M. Béla sem gondoskodott a M.-né cégtagságának törléséről, ami kellő magyarázatot nyer kettejük nem vitásan meghitt szoros rokoni viszonyában és abban az ugyancsak meg nem támadott tényben, hogy e viszonyukból folyóan néhai M. Béla véletlenül lehetett abban a téves feltevésben, hogy nevelő szülei közül nemcsak néhai M. Jeremiás, hanem a vele vérségi kapcsolatban álló nagynénje, M.-né is egyúttal örökbe fogadta őt és így annak egyedüli örököseként alakilag is egyesül majd az ő személyében a cég tulajdona: a cégtörlés elmulasztása sem alkalmas a bejegyzés eredetileg színleges voltának cáfolatára. Minthogy pedig tanukkal véleményükön alapuló jogi következtetést, minő a valóságos cégtagi minőség, bizonyítani nem lehet, az meg, hogy a társasági bejegyzés M.-né valóságos tőkebefizetésén alapult volna, már meg sem támadott módon megcáfoltnak is állapíttatott meg : a fellebbezési bíróságnak az a megfelelően megokolt rendelkezése sem sért irányadó jogszabályt, mellyel a VI—VII. r. alperesek részéről ez irányban ajánlott tanubizonyítást mellőzte. A cég könyveiből kitűnő azokra az adatokra, melyek azt bizonyítanák, hogy az eredetileg színleges társas viszony utóbb valóságos tartalmat nyert, az alperesek hivatkoztak; ha tehát a könyvvezetés szabálytalan és megbízhatatlan, akkor a könyvekből kitűnő adatok — a fent kifejtett tartalmi jelentőség nélkül voltukon kívül — még alakilag sem jöhetnek figyelembe. Az ennek tisztázását panaszoló alperesekre tehát a szakértői .bizonyítás mellőzése nem lehet sérelmes.