Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)
Hiteljogi Döntvénytár. 9r> biztosítás megszüntetésére irányul, a biztosítást pótolja s ekként a biztosítási végrehajtás útján szerzett zálogtárgyak helyébe lép. Nincs ezzel szemben oly jogszabály, mely szerint a letétnek itt előadott jogi hatálya csak akkor van, ha a letétbe helyezett összeg a lefoglalt összes ingók egész becsértékét fedezi s a végrehajtást vezető összes hitelezők követelését egyaránt biztosítja, sőt ellenkezően, szabadságában áll az adósnak letétel által a lefoglalt zálogtárgyaknak csak egy részét vagy csupán egyik hitelezőjét biztosítani, amiből viszont az következik, hogy a letét által nem fedezett zálogtárgyak erejéig, illetve nem biztosított hitelezők irányában a foglalás útján szerzett zálogjog érintetlen marad, tehát a letétel által ezek hátrányosabb helyzetbe nem jutnak. Csődmegtámadás. 59. A bizományi árukért a csődnyitás előtt befolyt érték kiadását megbízó nem követelheti, hanem csak mint csődhitelező érvényesítheti követelését. Ez okból a csődnyitás előtt azokért befolyt értéknek a bukott által csődnyitás előtt a megbízó részére teljesített kifizetése megtámadható. A bukott az alperesnek bizományosa volt, a bizományi viszony megszűntekor megejtett elszámolás alkalmával a közadós az áruk egy részével nem tudott elszámolni s a megállapított hiány tekintetében a felperest részben egyes követelések átengedményezésével, részben pedig készpénzfizetéssel elégítette ki. A felperes keresetében úgy az engedményeket, mint a fizetéseket megtámadta. Az alperes védekezése szerint az átengedményezett követelések az alperes által bizományba adott áruknak a bukott által hitelezett vételárára vonatkoznak s a bukott által teljesített készpénzfizetések is ilyen címen befolyt összegek voltak. (Kúria 1929 jún. 21. P. VII. 4232Í1928. sz.) Indokok: Az engedményezett követelések tekintetében a K. T. 347. §-a értelmében a bizományos által kötött ügyletekből eredő követelések a bizományos és annak hitelezői irányában akkor is a megbízó követelésének tekintetnek, ha azok reá átengedve nem lettek, ebből pedig következik, hogyha ezek a követelések a megbízóra átengedtettek, az átengedést nem lehet megtámadni, tekintet nélkül arra, hogy a követelések átengedésekor a közadós megszüntette-e már fizetéseit és hogy arról a megbízó alperes tudott-e? Az egyedül eldöntendő kérdés tehát csak az, hogy az átengedett követelések az alperes által bizományba adott áruk hitelezett vételárára vonatkozó követelések voltak-e?
